Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.2 . 34 – Márton János szociológussal és másokkal közösen 2004ben kidolgoztuk az erdélyi megyékre vonatkozó iskolatérképet. Az alapelvünk az volt, hogy a jövő fejlődésének alapját a történelmi hagyománnyal rendelkező kistérségek képezik, ahol erős iskolaközpontokat kell létrehozni. Azóta persze, sok minden változhatott, ám most is érvényesnek tekintem azt, hogy az IIV. osztályt mindenhol meg kell őriznünk, az VXII. osztályos tanuló kat pedig az előbb említett jól felszerelt iskolaközpontokba kell irányítani. Elégedetlenség minden téren – A közoktatásban mind a három tényező – a pedagógus, a szülő és a gyerek – részéről általános rossz érzés tapasztalható az iskolával, a tanulással szemben. Mivel magyarázható ez az elégedetlenség? – Elsősorban a kialakulatlan oktatási politika hiányával. Az új elemek nem elég átgondoltak, ezért állandó a bizonytalanság, s megtervezhetetlenné válik az oktatás. A szülő szeretné tudni, hogy ha beíratja a gyerekét egy iskolába, míg azt a gyerek elvégzi, megtervezhetővé válik az az időszak, ameddig a gyerek a munkaerőpiacon felhasználható oklevelet kap. Erről szó sincs, állandó változásnak vannak kitéve, a profilok változnak. A szülő pedig állandó aggodal omban él: melyik iskolába, milyen profilba írassa a gyerekét. A tanár a társadalom perifériájára szorulva egyre inkább motiválatlan. Az állandó változások közepette nehezen várható el, hogy kiváló teljesítményt nyújtson. Nagy baj van a tanárképzéssel is, m ivel a tanárképző egyetemek nem készítik fel a mesterségre hallgatóikat, a majdani tanárokat. A tanári fizetés sem nevezhető megfelelőnek, ezért nem ritka az, hogy a tanár jobban fizető szakmát választ, illetve átképzi magát. A gyerek pedig érzi mind az ot thoni, mind a tanár részéről a bizonytalanságot, a kapkodást. A mai gyerekek hamar rájönnek arra, hogy az iskolában sok olyasmit tanulnak, amelynek az életben nem veszik hasznát, az iskola nem kompetenciát fejleszt, hanem ismeretet magoltat be. A napokban újraolvastam a pár évvel ezelőtt megszületett oktatási paktumot, amelyet elfogadott az összes romániai parlamenti párt. Úgy vélem, ezt a jó alapokmányt újra át kellene nézni, s a gyakorlatba ültetni, mert azokat az alapelveket tartalmazza, amelyre egy kors zerű oktatás alapul. – Hogyan látja a tanügyi szakszervezetek szerepét a köz oktatásban? Mit tettek, vagy mit kellett volna tenniük? – A szakszervezeteknek nagyon kényes a helyzete. Fő feladatuk a pedagógusok érdekvédelme. Ezt a bértárgyalások esetében, bizonyos intézkedések elleni fellépéskor megtették. A gond az, hogy a tanügyi szakszervezetek nem igazán a társadalom haladásáért gondolkodó és érdekelt emberek. Sokszor tettek tanúbizonyságot konzervativizmusról, s a reformellenesség melegágyaivá váltak. Érdekérvényesítés ürügyén rájuk nem tartozó kérdésekbe is beleszóltak, például a 75ös törvény esetében. A szakszervezet maradjon meg az érdekvédelem szintjén, emelje fel szavát a pedagógusokat ért méltánytalanságokért, ám ne képzelje azt, hogy ők az oktat ás csínjátbínját ismerő, ágabogát átlátó szellemi fórum. Ezért érzem ellentmondásosnak a szakszervezeti szerepvállalásokat. – Ön szerint melyek a romániai magyar közoktatás azon gondjai, amelyeket kéthárom éven belül orvosolni lehet? – Egyrészt talál junk olyan megoldásokat, amely a sajátos kisebbségi helyzetben is versenyképessé teszi a romániai magyarságot, őrizzük meg a teljes anyanyelvi oktatási struktúrát. Esélyt kell adni a kistérségi iskoláknak. Élnünk kell azzal a tudástöbblettel, amelyet az EU kínál számunkra, de a megszerzett tudást a szülőföldön használjuk fel. vissza Legkésőbb májusban kiigazítják a költségvetést Szabadság 2009. március 27. A kormány áprilisban, de legkésőbb májusban eszközli az első idei k öltségvetéskiigazítást, miután a román hatóságok megállapodtak az IMF küldöttségével, hogy a GDP 2 százalékáról 4,6 százalékra emelik a költségvetési hiányt, nyilatkozták a Mediafaxnak kormányforrások. „Az új feltételek mellett, amelyek alapján a jövedel mek nagyobb arányban csökkenek az eredeti előrejelzéshez képest, szükség van az első költségvetéskiigazításra” – mondták az idézett források.
