Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.2 . 31 kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet, amelyet hosszas viták után végül nem fogadott el a parlament, pusztán összegyűjti és egybefogja a különböző jogszabályokban már meglévő jogokat, amelyek a kulturális autonóm ia tartalmát képezik. A szociáldemokrata EPképviselő szerint az autonómiatörekvések nem jellemzők a romániai magyar közösség egészére. „Ebből a szempontból az RMDSZ és más magyar politikai alakulatok vezetői kényelmetlen helyzetbe hozzák a magyarságot. Egyrészt azok, akik nem jönnek rá, hogy semmi nem tehető hozzá a már biztosított jogaikhoz, nyugtalanok; másrészt pedig azok, akik rádöbbennek, hogy kérni sem lehet többet – és ők vannak többen – boldogtalanok, mivel egy nem létező probléma részeiként teki ntenek rájuk” - fogalmazott a politikus. Autonómia: állam az államban Severin leszögezte: a területi autonómia már létezik, a román alkotmány is biztosítja a közigazgatási autonómiát, csakhogy nem etnikai alapon. „Ha etnikai alapú autonómiát teremtenénk, akkor létrejönne az állam az államban, ilyesmit pedig senki nem fogad el sem Európában, az Európai Unióban, sem Európán kívül” - fejtegette. Az európai integráció minél szélesebb körű megvalósításával az Európai Unió – amely tulajdonképpen nemzetállamok sz övetsége – egyidejűleg lenne föderáció, és a nemzetállamiság garanciája. „Ezzel pedig meghaladjuk a 19. századi történelmet, meghaladjuk a 20. századi történelmi megoldásokat is” - fogalmazott. Megszűnik az etnikai politizálás Az RMDSZről szólva Severin úgy fogalmazott, hogy a szövetség politikusai azáltal, hogy együttműködtek a többi párttal, akikkel együtt kormányoztak, hozzájárultak a demokratikusabb, gazdagabb és főleg stabilabb Románia felépítéséhez. Hangsúlyozta azonban, hogy az RMDSZnek három prob lémával kell szembesülnie. Az egyik a belső demokrácia deficitje, amelynek nyomán még a magyar közösségen belül is támadások érik. A másik ilyen probléma az, hogy egy idő után eltűnnek az etnikai jellegű kérdések, az etnikai pártok pedig fölöslegessé válna k, és ideológiai alapon csoportokra bomolva a nagy pártokkal kell majd társulniuk. „Harmadsorban pedig, és ez a legfontosabb, azt hiszem, túl sokat beszélünk az RMDSZről vagy bármely másik magyar alakulatról” - fogalmazott Adrian Severin. Az EPképviselő azt is elmondta, hogy a júniusi európai parlamenti választások előtti kampányban szándékában áll a magyar közösséget is megszólítani. Hibának nevezte ugyanakkor, hogy az ideológiai alapon szerveződő román pártok nem dolgoztak ki egyértelmű, a a nemzeti ki sebbségeknek szóló üzenetet. A magyarokat nem szervezeteiken keresztül kellene megszólítani, hanem közvetlenül. „Meggyőződésem, hogy a Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megye vagy bukaresti magyarok közül sokan megértik: ma már nem gondolkodhatunk trianoni , Trianon utáni fogalmakban, sem a Trianontagadás mentén, hanem a 21. századnak, az egységes Európának megfelelően” - fogalmazott Adrian Severin. Szerző(k): Hírösszefoglaló vissza Tăriceanut a PNL bukaresti fiókszervezete é léről is menesztették Transindex 20090327 Leváltották Călin Popescu Tăriceanut a liberális párt bukaresti szervezetének éléről. A párt központi politikai bürója a parlamenti választásokon elért eredményekkel indokolta döntését. A testület elmondása szer int a PNL országszerte a fővárosban érte el az egyik leggyengébb eredményt. Tăriceanut Andrei Chiliman, Bukarest első kerületének polgármestere váltotta a tisztségben. A PNL volt elnöke egyébként ugyanezt az érvet hozta fel, amikor Ludovic Orbant váltott a a bukaresti szervezet élén. Ugyanakkor Tăriceanu leváltását Orban javasolta. A bukaresti fiókok éléről távozniuk kellett a korábbi miniszterelnökhöz közel álló Cristian David és Eugen Nicolăescu exminisztereknek is. (evz) vis sza
