Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.2 . 25 kacsa ül az EU buszának kormánykerekénél, a busz kijelzőjén pedig az a felirat olvasható, hogy „Le Obama pénzügyi politikájával!” Újabb érveket kaphatnak tehát azok, akik szerint az unió jól befürdött a keleti bővítéssel. Mert nem igaz, hogy volt már hasonló helyz et az EU történetében. Akik ezt állítják, arra hivatkoznak, hogy 1993ban a dán soros elnökség alatt bukott meg a koppenhágai kormány, 1996ban pedig az olasz soros elnökség idején történt meg ugyanez a római kabinettel. Csakhogy mindkét esetben röviddel e zt követően új kormány alakult, új miniszterelnökkel, friss politikai felhatalmazással és a néhány hetes kényszerű szünetet követően nagy lendülettel (ám az amerikaiak felesleges sértegetése nélkül). A mostani, cseh esetben viszont az tűnik a legvalószínűb bnek, hogy Topolánek egészen június végéig ügyvezetősködik. Ami a lehető legrosszabb kimenetel az EU szemszögéből. Ráadásul a cseh kormány bukása az uniót új alapokra helyezni hivatott liszszaboni szerződés hatálybalépését is tovább nehezíti. Csehország ug yanis azon négy tagállam egyike, ahol még nem fejeződött be a 2007 decemberében aláírt – és a tagállamok közül elsőként Magyarországon ratifikált – lisszaboni szerződés megerősítése. Alexandr Vondra, a leszavazott cseh kormány miniszterelnökhelyettese kén ytelen volt elismerni, hogy most már sokkal nehezebb lesz megszavazni a ratifikációt a prágai parlament felsőházában, hiszen a kormánypárti képviselők között sok az euroszkeptikus, akiket immár nem fegyelmez olyan erősen a kormányzati felelősség. Ám még ez sem elég. A cseh kormány bukása alaposan megnehezíti az írországi ratifikációt is. Az őszre várható második ír népszavazáson ugyanis valószínűleg nem lehet majd azzal kampányolni, hogy lám, már a csehek is megerősítették a szerződést. A cseh elnökség körü li zűrök felerősítették azoknak a hangját is, akik szerint meg kell szüntetni ezt az egész rotációs elnökösdit, hiszen nyilvánvaló, hogy a kisebb tagállamoknak túl nagy falat az elnökség. Felmerült az a gondolat is, hogy az elnökségi trióban a csehekkel eg yütt lévő franciák és svédek „segítsék ki” Prágát, bár ez nyilvánvaló képtelenség. Mi pedig csendben annak örülhetünk, hogy a magyar elnökség nem 2009 első felére esik. Hanem 2011re. Vajon hazánk képes lesz ennél kevesebb szerencsétlenkedéssel megúszni? A szerző a Világgazdaság rovatvezetője Urkuti György vissza Reform helyett káosz Erdélyma [ 2009. március 27., 07:27 ] Már megszokhattuk, ha új miniszter kerül az oktatási tárca élére, rögtön reformokat kíván. A gyakran cs erélődő tárcavezetők mintha elődeiket igyekeznének túllicitálni újabbnál újabb ötleteikkel, s ilyen szempontból nem lóg ki a sorból Ecaterina Andronescu sem. Előző miniszteri mandátuma idején visszafogottan irányította az oktatás dolgait, most azonban igen elszántan igyekszik radikális megoldásokat találni. A román oktatásnak valóban szüksége van reformra, ám az átgondolatlan, kapkodó, ötletszerű megoldások többet ártanak, mint használnak. Egy valós megújulást az alapoknál kellene kezdeni, előbb a követelm ényrendszert s ennek alapján a tanterveket, tankönyveket kellene átalakítani, majd lehetne csökkenteni a valóban túlterhelt diákok tanóráinak számát. Hiába iktatják ki a tornaórákat, a nyelvórákat, fölöslegesen spórolják meg az osztályfőnöki órát, a gyerek eknek nem lesz egyszerűbb az életük, de a már így is csekély mozgás miatt egészségtelenebbek lesznek, nem nyílik alkalom levezetni a felgyűlt feszültségeket, megoldani a konfliktusokat, és az oly sokat hangoztatott nyelvtudás hiányában esélytelenebbekké vá lnak az új, EUs világban. Amíg a román oktatás egyetlen dologra összpontosít: minél nagyobb információhalmazt tölteni a diákok fejébe anélkül, hogy rávilágítana az összefüggésekre, a gyakorlati hasznosíthatóságra. Így nincs remény arra, hogy hasznosabbá, tartalmasabbá váljék az iskola. Nem véletlenül indult tiltakozáshullám, diákok és tanárok egyaránt ellenzik a bejelentett változásokat. Ecaterina Andronescu gyorsan akar látványos eredményeket felmutatni. Ezért választotta az időigényesebb, de átgondolt, alapos reform helyett a népszerűnek tűnő esetleges megoldásokat. Időről időre újabb ötletekkel áll elő, ám eddig ezek egyébre nem voltak jók, csak a kedélyek borzolására. Hetekig zajlott a vita a kötelező óraszám csökkentéséről, majd, mint aki feltalálta a spanyolviaszt, előrukkolt a délutáni oktatás bevezetésével és a magánórák betiltásával. Ahol működik a délutáni oktatás, bebizonyosodott, sok szülő számára hasznos, de a különórákat nem váltja ki.