Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.21 . 23 Kolozsvár, mint az EUs Románia pénzügyi és gazdasági központja – A megyeközpont jobb helyzetben van a többi régióhoz képest Szabdaság • 2009. március 21. SZERZŐ: JAKAB JUDIT Románia gazdaságát nem csak Bukarest jelenti: a regionális központok is igen jelentősek. Kolozs megye a gazdaságilag rendkívül összetett és sokszínű megyék közé tartozik, az ország gazdasága és pénzügye szempontjából pedig jelentős befolyásoló tényező. Közigazgatásiterületi szempontból úgyszintén az északnyugati régió legfontosabb központja. Mindez elhangzott azon a tegnapi konferencián, amelyen a megye gazdaságáról, fejlesz tési irányairól, a régió céljairól és problémáiról esett szó – a The Money Channel Business Tour projekt keretében rendezett és élő tévéadásban sugárzott beszélgetésen a helyi elöljárók és a megye legnagyobb vállalatainak igazgatói mellett több volt és jel enlegi miniszter is részt vett. Az értekezlet célja többek között az volt, hogy megkönnyítse a párbeszédet a hatóságok és a vállalkozók között, továbbá kielemezze a gazdasági válság hatását a régióra, és ezekre megoldásokat keressen. A minden fontos gazda sági központban sorra kerülő The Money Channel Business Tour projekt a problémák helyi szinten való azonosításával segítheti a hatóságok és az üzleti világ közti kommunikációt, hozzájárulhat a város és a régió fejlesztési perspektíváinak a körvonalazásához . A meghívottak olyan kérdésekre keresték a választ, mint: melyek a prioritások, melyek a hiányosságok, mik a célkitűzések Kolozsváron? A tárgyalás első felében Kolozsvárról, mint európai gazdasági központról beszélgettek, fejlesztési projektekről, célokró l. Elhangzott: Kolozsvárt több tényező is hozzásegíti ahhoz, hogy gazdasági és pénzügyi központ legyen. A beszélgetésben részt vevő politikusok és üzletemberek fontos tényezőnek emelték ki például Kolozsvár és környékének mintegy félmilliós lakosságát, tov ábbá az átlagfizetés és a munkanélküliség országos szinthez viszonyított kedvező arányát, de az egyetemi központ is igen fontos tényező. Az üzletemberek képviselői a cégek profitjainak és a helyi adóknak az arányára hívták fel a figyelmet, valamint a megy e 40%os exportnövekedésére. Hozzátették: Kolozsvár már most is fontos gazdasági központ, de még sokat fejlődhet, erre pedig számos lehetősége van: a metropolisz zóna létrehozása, a fejlődési pólus kialakítása, a szolgáltatási szektor fejlődése, a régió ga zdaságának alkategóriákra való osztása, az európai piac felé való nyitás lehetősége. Vigyázni kell a helyi márkákra Sorin Apostu polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy előnyben kell részesíteni a román márkákat és termékeket: van Murfatlarunk, pál inkánk és Daciánk, tegyünk róla, hogy egész Európa ismerje meg őket és mi se hanyagoljuk el ezeket – mondta. A polgármester a nemzetközileg elismert kolozsvári vállalkozások, termékek ilyen jellegű támogatását is kiemelte. Azt is elmondta: Kolozsváron van befektetési igény, van ahová és amibe befektetni, a válságon tehát minél előbb túl kell lépni. Iosif Pop, az Imofinace pénzügyi csoport elnöke szerint a kolozsváriak tudnak spórolni és tudnak befektetni is. Vasile Puşcaş, az európai kapcsolatokért felelős miniszter a befektetések bürokratikus részének egyszerűsítésében lát lehetőséget még több európai pénz lehívására, ugyanakkor szerinte a helyi önkormányzatoknak jobban oda kellene figyelniük a kisbefektetőkre. Többek véleménye szerint a szolgáltatások min őségének javítása és a kutatások támogatása is fejlődéshez vezetne. A résztvevők ezek után levonták a következtetést: a többi régióhoz képest Kolozs megye jó helyzetben van – fejlett a bankszektor, folyamatosan fejlődnek az ipari parkok, technológia és ga zdaság szempontból is fejlődőképes, és hatására a vonzáskörzetében lévő kisebb települések is dinamikusan fejlődnek. Felfújta a sajtó a válságot A tárgyalás második felében a gazdasági fejlődés szempontjából vizsgálták a válság hatását a vállalkozásokra. Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter szerint a válságban nagyon fontos, hogy elkerüljük a fölösleges kiadásokat. Példaként a felhozta, hogy Románia túl sokat halasztotta a hulladékkezelés megoldását, ezért
