Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.03 . 28 modern kor adta lehetőségeket, és az állami forrásokon túl meg kell szervezni az üzleti szféra, a reálszféra támogatását is. Mint azt a szakállamtit kár kihangsúlyozta, az oktatási kérdés megkerülhetetlen. A magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy a kialakult helyzeten változtasson, olyan formában, ami az itt élő magyarság számára a legmegfelelőbb. Faller Jenő ellátogatott Beregszászba, ahol felkereste az Európa – Magyar Házat. T. V. A külügyi szakállamtitkár pályázik a legjobb eséllyel a külügyminiszteri posztra – írta hétfői számában a Népszabadság. A karrierdiplomataként induló Faller Jenő az Orbánkormány idején az üzleti életben, a legutóbb i években pedig szófiai nagykövetként tevékenykedett. Mostani posztján elsősorban a tárca gazdasági ügyeivel foglalkozik. Göncz Kinga külügyminiszter május 1jével lemond a miniszterségről, ő vezeti ugyanis az MSZP európai parlamenti listáját. Gyurcsány Fe renc kormányfő bejelentette: április 20án jelöl új külügyminisztert. vissza Kárpátalja nyakig a válságban KISZO 20090303 A megyei közigazgatás legutóbbi kollégiumán napjaink legfontosabb kérdését tárgyalták. Jelesül: i deális esetben milyen körülmények között és mennyi idő alatt lehetne kilábalni a pénzügyi és gazdasági krízisből? Kiindulási alapnak 2008 eredményeit vették, amelyek az elmúlt évek számadataival ellentétben most nem a pozitívumokat, hanem sokkal inkább a n egatívumokat tükrözik. Keresték a kiváltó okokat, illetve a megoldás lehetőségeit. Oleg Havasi, a megyei közigazgatás elnöke felvezetőjében többek között szót ejtett arról, hogy az elmúlt év szociálisgazdasági fejlesztési eredményeit tekintve Kárpátalja a z előkelő harmadik helyet foglalta el az ország megyéi között. Ámbár rögtön hozzátette: minden valószínűség szerint képtelenség lesz tartani a 2008 októberéig diktált tempót. A legnagyobb gondot, mint a világon mindenütt, nálunk is az állami költségvetési bevételek fokozatos csökkenése és hiánya okozza. Míg a helyi büdzsék bevételei januárfebruárban is szinte százszázalékosak voltak a megyében, addig az állami költségvetésé alig fele a szükségesnek. A hiány két hónap alatt közel száznegyvenmillió hrivnya. A kormány ígéretet tett ugyan a probléma mielőbbi orvoslására, de a helyzet folyamatosan tovább romlik, jelentette ki a megye első embere. A jelenlegi körülmények arra utalnak, hogy Kárpátalja állami költségvetésének márciusban további nyolcvanmillió hrivn ya hiánnyal kell számolnia. A költségvetési dolgozók bérének év eleji visszatartására, illetve a közműdíjak időben történő rendezésére vonatkozó megszorító intézkedések az érintettek fegyelmezetlensége miatt nem hozták meg a szükséges eredményt. A kollégiu mon jelen lévő járási vezetők majd mindegyike azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi körülmények között lehetetlen a költségvetés teljesítése. Különösen azokban a járásokban okoz ez megoldhatatlan feladatot, ahol eddig külföldi tőkével nagyvállalatok tevékenyk edtek és amelyek részben vagy teljesen leálltak. Azokat az iparvállalatokat pedig, amelyek még félgőzzel üzemelnek, a február elején bevezetett gázárdrágulás sokkolta. A büdzsében rögzített ezer köbméterenkénti 2100 hrivnya helyett azóta 2610et kell fizet niük az említett mennyiségért. Romlott a helyzet a munkaerőpiacon is. Mint arról Jurij Fuscsics, a megyei foglalkoztatási központ vezetője beszámolt, egy hónap leforgása alatt Kárpátalján hétezerrel lett több az állástalanok száma. Jelenleg huszonnégyezer munkaképes személy nem rendelkezik állandó munkahellyel. Emellett a még működő vállalatoknál további tizenegyezer "munkanélküli jelöltet" számlálnak, hiszen jelenleg ennyien töltik kényszerszabadságukat. Ma a megyében egyetlen betöltetlen állásra huszonegy jelentkező jut. Tetézi a gondokat, hogy a kormány egyik rendelkezése alapján mezőgazdasági gazdálkodóként bejegyzett személyek munkanélküliként nem vehetők nyilvántartásba. Vaszil Rjabics, a Munkácsi Fischer Sílécgyár igazgatója abban látja a kárpátaljai iparvállalatok mélyrepülésének okát, hogy a kormány gyakorlatilag teljesen beszüntette az ÁFA visszatérítését. Emellett további ésszerűtlen megszorításokat léptetett életbe, ami miatt a cégek többsége képtelen teljesíteni adókötelezettségeit. Az energiahor dozók drágulása olyan helyzetet és árakat teremtett, miáltal a hazai termék konkurenciaképtelenné vált az Európai Unióban előállított produktumokkal szemben. Állítása szerint a kormány azzal dicsekszik, hogy a hazai iparvállalatok, beleértve a kárpátaljaia kat is, nagyszerű szerződéseket kötöttek a külföldi megrendelőkkel. A valós helyzet azonban teljesen más. A rendelkezésre álló pénzforrások nem elegendőek a termelés fellendítésére, s így a költségvetési "lyukak" befoltozására sem.
