Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.19 . 15 Tőkés: Ki kell harcolni a kommunizmus mértékadó elítélését MNO 2009. március 18. 17:36 Következetesen folytatni kell a harcot a kommunizmus áldozatait megillető igazság- és jóvátételért, Európa tartozik nekik és önmagának ezzel – han goztatta Tőkés László református püspök, erdélyi magyar európai parlamenti képviselő szerdán Brüsszelben, a Szembenézés a kommunista múlttal című konferencián. A tanácskozást – Tőkés szervezésében – az EP épületében tartották, és az azt követő sajtótájéko ztatón a képviselő reményét fejezte ki, hogy az EP júniusban megválasztandó új képviselőtestületének ötéves mandátuma alatt Brüsszelben „sikerülhet kiharcolni a kommunizmus mértékadó elítélését”. A konferencia – amelyen főként romániai szakértők és kutatók tartottak előadást – a kisebbségek és a vallási közösségek kommunizmus általi elnyomására összpontosított, és megnyitó beszédében a püspök hangoztatta, hogy a múlt tisztázása a többségi és kisebbségi viszonyok, valamint az állam és az egyház közötti kapcs olatok tartós rendezéséhez is hozzájárulhat. A tanácskozás egyik résztvevője, Schöpflin György (Fidesz) ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a szóban forgó rendszerekben a kisebbség kettős elnyomás alatt volt, annál is inkább, mert gyakran a nemzeti többség és a kommunizmus találkoztak egymással, és egyfajta „nemzeti kommunizmus” alakult ki. Hozzátette, sokan úgy fogták fel, hogy a kisebbségi lét önmagában ellenállás a kommunizmussal szemben is. Tőkés László a sajtótájékoztatón érthetetlennek nevezt e azt a fajta kettős magatartást, amelyet a kommunizmussal és a fasizmussal kapcsolatban tanúsítanak. „Mintha volnának másodrangú áldozatok” – fogalmazott. „Ugyanaz a gyűlölet hevíti az osztályellenséget megsemmisíteni szándékozókat, mint a faji alapon gyű lölködőket. Nem volt finomabb a Gulágban elpusztulni, mint a holokauszt áldozatává válni.” A konferencia nyomán született nyilatkozat egyebek között követeli, hogy a képviseleti testületekben ne vehessenek részt olyanok, akik a kommunizmus bűntetteivel, kommunista múltjukkal kompromittálódtak. vissza Oplatka András: Egy döntés története – könyvbemutató az Andrássy Egyetemen Kitekintő 2009. március 18., szerda 2009. március 9én az Andrássy Egyetem tükörtermében telt ház előtt mutatták be Oplatka András „Der Erste Riss in der Mauer - September 1989 – Ungarn öffnet die Grenze” című német nyelvű könyvét, mely a magyar határnyitás 20. évfordulójára jelent meg a bécsi Zsolnay Kiadó gondozásában. A kötetet magyar nyelven már 20 08 májusában kiadták „Egy döntés története. Magyar határnyitás 1989. szeptember 11. Nulla óra” címmel. 1989. szeptember 10én 19 órakor a televízió bejelentette, hogy a magyar kormány döntött a szigorúan őrzött nyugati határ megnyitásáról az NDKmenekültek előtt. Ez a bejelentés egy olyan láncreakciót indított el, amely a berlini fal leomlásához, Németország újraegyesítéséhez és a Szovjetunió által felépített háború utáni rendszer széteséséhez vezetett. A nyugati határon húzódó vasfüggöny lebontása és a hat ár megnyitása az NDKmenekültek előtt egy viszonylag rövid, de összetett politikaidiplomáciai folyamat eredménye volt. Oplatka András az 1989es magyarországi események elemzését korabeli dokumentumok, és szereplőkkel folytatott beszélgetések, interjúk al apján készítette el. Könyvében bemutatja az olvasóknak, hogyan indult el politikai intuíciók, félreértések és véletlenek összejátszásából, valamint kétségbeesett emberek makacsságából egy olyan folyamat, amely aztán a térség és egész Európa átalakulásához vezetett. A könyvbemutatót és a hozzá kapcsolódó beszélgetést az egyetem rektora, Masát András vezette. A szerzővel folytatott beszélgetés résztvevői voltak a német nagykövet asszony Dorothee JanetzkeWenzel és a korábbi német majd svájci nagykövet Prőhle Gergely. A rendezvény megnyitójában Masát András méltatta a szerző figyelemre méltó újságírói és tudományos pályáját. Oplatka András évtizedekig a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai tudósítójaként dolgozott Stockholmban, Párizsban, Moszkvában és Budapesten, történészként Széchenyi Istvánról írott életrajzával hívta fel magára a figyelmet. Jelenleg az Andrássy Egyetemen és a Bécsi Egyetemen tanít. A megjelent könyvet a német nagykövet asszony mutatta be és kiemelte a kötet elkészítésénél folytatott rendkívül széles körű anyaggyűjtést, melynek keretében a szerző nagy mennyiségű interjút készített az események legkülönbözőbb szereplőivel (Gorbacsovtól egészen a menekülttábori lelkészig). Véleménye szerint a mű rendkívül szemléletesen mutatja be a magyar kormány zat szinte óráról órára változó álláspontját. Dorothee JanetzkeWenzel különösen érdekesnek találta a határnyitás német szemmel részben ismeretlen keleteurópai
