Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.18 . 24 Szerbiában a 2000es évek elején elkezd ett médiastruktúraátalakítás a vajdaság magyarságot felkészületlenül érte, vezetik fel tervezetükben. Nem harcoltunk ki magunknak kisebbségi frekvenciákat, de nem készült felmérés arról sem, hogy mit jelenthet a kisebbségi sajtó számára a privatizáció. – A privatizáció után eszméltek csak fel az illetékesek, hogy megszűnt számos kisebbségi rádió, majd ennek következményeképpen születtek olyan fontos, tűzoltásszerű intézkedések, amelyekkel például leállították bár a magánosítást, de a jövőben ki kellene mé g térni rájuk bővebben is – fűzte hozzá Németh Ernő. A magyar tájékoztatási rendszert megsemmisítő folyamatokat megakadályozni igyekvő tűzoltásszerű intézkedések helyett, viszont átgondolt és összehangolt cselekvésre lenne szükség, emelik ki írásukban. A MÉDIA ÁLLAPOTA A vajdasági magyar újságírótársadalom megosztott, ellentét jelent meg – legfőképp a nyomtatott sajtó esetében figyelhető meg – Szabadka – Újvidék között, de helyi szinten már Szabadka – Szabadka vonalon is belviszály van, és a közeljövőben ha sonló gond jelentkezhet Újvidéken is – – figyelmeztetnek a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségéből. – Véleményük szerint az ellentéteket a hibás médiapolitika szította, ugyanis egyes szerkesztőségeket jobban támogatott, míg másokat leépített. Emiatt törté nhetett meg, hogy az egyes szerkesztőségek között megromlott a viszony, megszűnt a kommunikáció – vetette fel a rádió magyar adásának főszerkesztője. Ennek megszüntetése érdekében is nagy szükség van egy közös vajdasági magyar médiastratégiára, amely pont osan megfogalmazná, hogy az egyes szerkesztőségeknek mi lesz a szerepe a rendszerben, így megszűnhetne a félelem a leépítéstől, ugyanakkor együttműködés jöhetne létre. Példaként az Újvidéki Rádió és a Szabadkai Rádió az elmúlt egykét évben megszületett eg yüttműködését jelölték meg tervezetükben a Szabadkai Rádió magyar munkatársai. Kiemelik azt is, hogy az egyes szerkesztőségek feladatához képest meg kellene határozni, hogy mekkora munkatársi gárda, valamint milyen műszaki feltételek szükségesek, de bizto sítani kell „igazságosan” az anyagi eszközöket is. „A fennmaradásra csak akkor van esélyünk, ha összefogunk: szerkesztőségek, politikai pártok, civil szervezetek – mindannyian.” – írják. LEHETŐSÉGEK Szerbia 2015ig kapott haladékot, hogy leálljon az anal óg sugárzással (Európa 2012 végéig) és áttérjen a digitális technológiára. Mint a Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége megjegyzi, az új rendszer lehetővé tenné a 2000es évek elején elhalasztott lehetőségeket, és több vajdasági magyar rádió, illetve TVad ónak biztosíthatna újra sugárzási frekvenciát, ugyanis a digitális technológiával egy frekvencián egy helyett 7 – 8 rádió (vagy televízió) műsorát tudják közvetíteni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 400 helyett, megközelítőleg 1400 – 1600 rádió és televízió m űködhet majd Szerbiában. Szerbiában a magyarok aránya 3,91 százalék, így a vajdasági magyarságnak részarányosan a 200 digitalizált frekvencia közül 7 járna, ami azt jelenti, hogy akár 50 – 60 rádió és televízió sugározhatna egész napos magyar nyelvű műsort. – Ebből egy, az egész tartományt lefedő digitális rádiófrekvenciát, egy digitális televíziófrekvenciát kellene igényelni, míg a többi öt frekvenciát a körzeti és a helyi adók számára lehetne fenntartani, olyan földrajzi megosztásban, hogy minél nagyobb te rületet lefedjenek, valamint lehetőséget kaphassanak a tematikus csatornák is. De hogy szükség vane ötvenhatvan rádióadóra, azt a további tanácskozások során kellene eldönteni – véleményezte Német Ernő. Mint a tervezetben megjegyzik, fontos ügyelni arra , hogy a vajdasági magyarok saját digitális csatornákhoz jussanak.
