Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.18 . 9 Mit hoztak a multik Magyarországnak? Index Bodoky Tamás | 2009. március 17., kedd 10:30 | Róna Péter befektetési bankár úgy véli, hogy a válság miatt összeomlott a harminc éve uralkodó neoliberális paradigma, a piac önszabályozó mechanizmusai nem válthatják ki az állami szabályozást. A válság következtében visszafordulhat a globalizáció és újjáépülhetnek a nemzetállamok. Az ELTE tis zteletbeli tanára szerint az euró bevezetése több kárt okozhat mint hasznot, a külföldi befektetők helyett pedig a hazai mezőgazdaságra kéne koncentrálnia az országnak. Van esély az államcsődre Magyarországon? Az államcsőd esélyének megítélésénél a legf ontosabb tényező paradox módon nem az államadósság mértéke, ami aggasztó, de nem viszi csődbe az országot, mert ezt a nemzetközi szervezetek segítségével kezelni lehet. A legveszélyesebb az óriási, nyolcezermilliárd forintos lakossági devizahitel állomány, mert a forintot nem lehet védeni: a Nemzeti Banknak igazából nincs befolyása a forint árfolyamára. Ha a devizahitelek elkezdenek bedőlni, nagy kérdés, hogy a bankok tudjáke majd kezelni ezt a helyzetet. Mi lehet az államcsőd következménye? A klasszikus , 19. századi típusú államcsődben a pénz teljesen elveszíti az értékét, és a lakosság krumplit cserél cigarettáért. Ez nem valószínű. Az viszont elképzelhető, hogy az állam egy ideig bizonyos területeken fizetésképtelenné válik, de a nemzetközi intézményi struktúra szerintem elég erős ahhoz, hogy ezt kezelni tudja. Akkor viszont Magyarország nemzetközi pénzügyi gyámság alá kerül, és teljesen elveszíti gazdaságpolitikai mozgásterét. Róna Péter (1942) 1956ban emigrált. A Pennsylvania Egyetemen gazdaságtörté nészi, majd Oxfordban jogi diplomát szerzett. 1968ban egy washingtoni jogi cégnél dolgozott, majd az amerikai kereskedelmi minisztériumnál volt jogtanácsos. Pénzügyi karrierjét 1970ben a Schroder Banknál kezdte, 1986ban kinevezték a J. Henry Schroder Ba nk & Trust Company vezérigazgatójává. A rendszerváltás után visszatért Magyarországra, 19902004 között az Első Magyar Alap kockázati tőkealapot vezette. Jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Tanszékének szenátora, és ugyanott nemzetközi jogot tanít. Ön szerint mi okozta a gazdasági válságot? A válság mögött néhány nagyon alapvető és korszakmeghatár ozó tényező van. Az egyik a neoliberális gazdasági paradigma összeomlása. Az 1970es évek közepén kezdődött, Margaret Thatcher és Ronald Reagan nevével fémjelzett korszaknak az volt az ideológiája, hogy a piac jó, és az állam rossz. A piac társadalom, gaz daság- és kultúraszervező képessége meghaladja az államét, sőt az állam igazából csak elszúrni tudja a dolgokat. Ez a modell sokáig hatalmon volt, és Magyarországon a mai napig hatalmon is van. Magyar szempontból a legfontosabb mondanivalóm az, hogy miközb en a világ erről a modellről már lemondott, a magyar kiigazítási törekvések még mindig ennek a szellemiségét tükrözik. Miért omlott össze a neoliberális modell? Nem a marxista osztályharc, hanem a saját logikája miatt. A saját logikája ugyanis az, hogy n em kell szabályozás. Csökkentjük a szabályozást, csökkentjük az állami beavatkozást, mert a piac képes nagyjából mindent a helyére tenni, és saját magát szabályozni. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a pénz teljesen elvont találmány, nincs semmi, a természe thez visszavezethető szabályozó tartalma, kizárólag a szabályozás terméke és gyümölcse. Ilyen szabályozó hatása volt például a múlt században megszűnt aranyfedezetnek? Igen, az aranyfedezet lehet az egyik olyan horgony, ami egy természetből fakadó tényez ő segítségével meghatározza a pénz terjedelmét, minőségét, tartalmát. De legyen az arany, vagy legyen az puszta szabályozás, a pénz értelmének, tartalmának és hitelességének szavatolója az állam. Ha leépítjük az államot, ez a
