Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.03 . 16 Andrius Kubilius, litván miniszterelnök szerint az Európai Központi Banknak ki kellene terjesztenie a hitel lehetőségeket, hogy a jelenleg az eur ó zónán kívül lévő EU tagállamok is hitelhez juthassanak. A gyorsan felzárkózó keleteurópai államoknak az eurózónához történő csatlakozásával kapcsolatban kifejtette, hogy Litvánia olyan hamar szeretné bevezetni az eurót, amilyen hamar csak lehet. „Nagyon örülnénk, ha a közel jövőben csatlakozhatnánk.” A nyugateurópai bankok Litvániából történő tőkekivonásával kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy ezt a problémát az Európai Bizottságnak és a pénzügyminisztereknek kell alaposan megvizsgálniuk. Litván d iplomáciai forrásokból az EurActiv úgy értesült, hogy Litvánia reményei szerint 2011ben bevezetheti az eurót, de lehet, hogy előbb. A legnagyobb akadályt eddig a magas infláció jelentette, de ez most csökken közvetve a pénzügy válságnak köszönhetően. A li tván valutát, a litát már az euróhoz rögzítették, és megtervezték már a litván euró érméket is. Brian Cowen, az ír miniszterelnök nem kommentálta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint német diplomaták úgy vélik, hogy Írországnak pénzügyi segítséget kellene kérnie az EUtól. Kijelentette, hogy Írország mérlege stabil, és jobb helyzetben van, mint sok más ország. Elismerte ugyanakkor, hogy az adóbevételek gyors csökkenése miatt jelentős veszteség érte őket. „Az Európai Bizottságnak benyújtottuk a tervü nket a gazdaság 2013ig történő stabilizálására, és arra vonatkozóan is, hogy meghozzunk bármilyen olyan döntést, amely a Stabilitási és Növekedési Egyezmény keretein belül lehetséges. A bizottság ezt elfogadta” - mondta Cowen. Sergei Stanishev, bolgár min iszterelnök visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint néhány ország igyekszik a tagság felé vezető úton levágni a kanyarokat. „Bulgária gyorsabb felvételért folyamodott, és nem kiskaput keres az eurózónába” - magyarázta Stanishev. Bulgária az e urózónához való csatlakozás öt követelményből már négyet teljesített; kivéve az infláció - amely most 7,2 százalékos - csökkentési követelményt. vissza Magasodó falak Esélytelennek látszik a kormányfő legújabb kezdeményezés e - a tapasztalatokból és az első reakciókból ítélve. Kis Tibor| Népszabadság| 2009. március 3.| Sorsa alighanem ugyanaz lesz, mint a gyűlöletbeszéd korlátozására irányuló minden eddigi próbálkozásé: egy időre a politikai és az értelmiségi elit gumicson tjává válik, majd - ha egyáltalán eljut odáig - kivérzik az Országgyűlés vitáiban. Aztán pedig következhet az, amiben politikusaink igazán nagyok: az "én megmondtam" kezdetű egymásra mutogatás. A Fidesznek persze erről is mindössze az általános kormányzati impotencia jut az eszébe; a párt szerint az említett probléma megoldásához bőven elég lenne szigorúan alkalmazni a meglévő törvényeket. Ez valóban fontos volna, de ennél azért bonyolultabb a helyzet. Az ország egyik - a felmérésekből ítélve növekvő - rész e gátlástalanul cigányozik, zsidózik, mivel nálunk szólásszabadság van, ami szintén fontos. Az alkotmány ehhez olyan szélesre szabta a határokat, mint szinte sehol Európában. Merthogy a mi alaptörvényünk optimistább az övékénél: a rendszerváltás idején sok an hittek abban, hogy a társadalom immunrendszere gyorsan kiveti majd magából a rákos sejteket. A jelek szerint jó néhányan most is ugyanezt gondolják, de vannak, akik úgy vélik, hogy nincs igazán "bemérve" - még kevésbé az ügyészségibírósági gyakorlatban alkalmazva , mikor minősül a leírt szó vagy a hangnem uszításnak. Rasszista bűncselekmények miatt kevés eljárás indul, és még kevesebb jut a vádemelésig. Sok minden kellett ahhoz, hogy oda jussunk, ahová jutottunk. A kibeszélés hiányán túl a célzott tett ek hiánya, rossz reakciók tömege - a válság miatt pedig szinte feltartóztathatatlannak tetszik a már említett rákos sejtek burjánzása. Hogy a kisebbségi ombudsman megfogalmazta "hideg polgárháború" jelen vane már az országban, erről is lehet konferenciát rendezni, csak fölösleges. Nem a minősítés, a helyzet lesújtó. És ezen a gyűlöletbeszéd újabb minősítése sem segít. A roma népesség teljes joggal érezheti úgy napjainkban, hogy a többségi társadalom magára hagyta őt kilátástalan helyzetében, és eddig még semmilyen módon nem akceptálta a tényt: a cigányság a rendszerváltás talán legnagyobb vesztese. De nem is tett szinte semmit a kitörési pontok megtalálásáért. A többségi társadalom jelentős része viszont - főleg a falvakban - szintén joggal véli azt, hogy környezetében törvényen kívüli állapotok uralkodnak, a lét- és vagyonbiztonság alapvető kritériumai nem teljesülnek. Napjainkban a magyarcigány együttélés, a romaintegráció pilléreit látjuk meginogni, és emiatt nem pusztán a romaellenesség, hanem a rassz izmus teljes arzenálja hangosabb, s egyre gyakrabban tettekben is megnyilvánul.
