Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.13 . 26 egység é s a vívmányok megőrzésére. Aggodalmának adott hangot viszont a példátlan elbocsátási hullám miatt és felszólította az európai cégeket, hogy ne munkanélkülivé, hanem képzetttebbé tegyék az embereket. Barroso síkra szállt azért, hogy a G20ak keretében glob ális válaszok szülessenek a pénzügyi és gazdasági krízisre. Szívesen látna például bizonyos „globális ügykezelési mechanizmusokat” a közösen elfogadott intézkedések nyomon követésére. (Az interjút részletesen lásd alább). José Manuel Barroso az Európai Pa rlament strasbourgi ülésének „margóján” fogadta hosszabb beszélgetés erejéig a tudósítókat, köztük a BruxInfo munkatársát. Az alábbiakban áttekintjük a találkozón érintett fontosabb témákat. Az EU eddig a válságra adott válaszainak gyorsaságáról és hatéko nyságáról A Bizottság elnöke határozottan cáfolt minden olyan véleményt, miszerint az EU csak késve és erőit szétforgácsolva, csekély hatékonysággal követné a gazdasági válság fejleményeit. Megítélése szerint az Egyesült Államok van fáziskésésben, ami a v álasztások, majd az új elnöki csapat felállása miatt érthető. Mindenesetre esetenként, egyes lépéseiben Washington mintha éppen, hogy „európai mintákat” (is) követne – vélte a Bizottság elnöke, hangsúlyozva, hogy „természetesen nincs verseny Amerika és Eur ópa között” a válság menedzselésének a mikéntjéről, de az ténykérdés, hogy Európa sok mindent elsőként próbált ki a lehetséges megoldások közül. Ami „szétforgácsolódásnak” látszik, az valójában nagyon is céltudatos módszer és az európai sajátosságokat fig yelembe vevő építkezés – fejtette ki a továbbiakban. Sajátosságok alatt mindenekelőtt azt értve, hogy miközben egyfelől az egyik fő beavatkozási eszköznek számító költségvetés tagállami hatáskörben van, ami már önmagában is elkerülhetetlenné tenné, hogy az intézkedéseknél a kiindulópont a tagországi, nem pedig az európai szint legyen, másfelől maga a válság is „különbözőképpen érint mindent és mindenkit”. „Egyes országokat jobban sújt, másokat kevésbé. Egyes szektorokat erőteljesebben érint, másokat nem an nyira. De még országokon belül is: akad régió, amelyik nagyon megszenvedi a fejleményeket, a szomszédja esetleg eddig viszonylag megúszta” – mutatott rá érvelésében José Manuel Barroso. Mindebből következik, hogy láthatóan nem az egységesített központi int ézkedés ígér hatékony beavatkozást, főként, hogy „központi szinten” a tényleges eszközök is csekélyebbek erre. „Akkor vagyunk a legeredményesebbek, ha a helyi sajátosságokat figyelembe véve, a legközvetlenebb és konkrét szükséglet szerint reagál az ezt le gközvetlenebbül átlátó és ehhez eszközökkel is rendelkező helyi szint” – vélte a Bizottság elnöke. Hangsúlyozva, hogy mindennek persze fontos feltétele, hogy a helyi intézkedések bizonyos közösen elfogadott elvek mentén és alapján történjenek, folyamatos k oordinációban és együttműködésben az egységes piac többi szereplőjével (a többi tagállammal). Az „EUszint” voltaképpen ott, és azzal lép be, hogy segít ezeket a közös elveket definiálni, betartásukat ellenőrzi, az eltérésekre rámutat, esetenként – ahol e rre jogosítványa van – szankcionál is. Ez utóbbira példa a versenyszabályok betartásának az ellenőrzése, vagy az állami támogatások bizottsági engedélyeztetése. Az előbbi érdekében – az elvi alapok, valamint a keretek megteremtésére – folyamatos munka zajl ik. Ezt szolgálta már ősszel a betétekre adott állami garanciák minimális szintjének közösségi harmonizálása, és a pénzügyi szolgáltatások kapcsán már októbernovemberben napvilágot látott jogszabályjavaslatok. Értelemszerűen ennek sorába illeszkedett a pénzügyi szolgáltatások európai felügyeletéről készült de Larosierejelentés – amit egy héttel később egy azt felkaroló bizottsági dokumentum is követett , továbbá a rossz banki aktívák felszámolásának lehetséges módozatairól elfogadott bizottsági iránymu tatás, vagy a kiemelt reálgazdasági szektorok támogatásáról közzétett brüsszeli állásfoglalás. Mindezeket hamarosan követik újabbak – tette hozzá Barroso, és példaként utalt a foglalkoztatással összefüggő problémák kezelésének a szükségességére. Külön kér désként merült fel: vajon hasonlóan tudatos halogatás – a „központi beavatkozás” kerülésének a szándéka – magyarázzae, hogy a stabilitási paktum sarokszámaihoz való visszatéréshez, (így mindenekelőtt a mostani tetemes banki- és reálgazdasági támogatások m iatt szinte mindenütt „elszálló” nemzeti költségvetések konszolidálásához) egyelőre nem adtak határidőt, vagy akár csak időbeli menetrendet? Barroso válaszában úgy vélte: igen, a jelenlegi helyzetben az érintett országok egyéni adottságai, a válság kimutat ható helyi hatásai, a
