Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.13 . 23 Azzal sem szerzett jó pontot a püspök előtt, hogy miközben a Tavirózsa fotóklubot megtekintette, sőt városnézőbe is elment, addig az Erdélyi Unitárius Egyház kolozsvári püspökszentelésén, bár kapott meghívást, mégsem vett r észt a miniszter. Mivel távolságtartó magatartása miatt érdemi beszélgetésre nem került sor a református egyház képviselőivel, Tőkés László egy hatpontos memorandumot adott át a Paleologunak még Nagyváradról való távozása előtt, amelyben többek között a P artiumi Keresztény Egyetem állami támogatását kérte. Ebben Markó Béla közbenjárására is számít, akit levélben kért fel erre. Tőkés emlékeztetett, hogy a közös román – magyar kormányülésen született egy olyan megegyezés, amely szerint a PKE akkreditációját s zabták az állami támogatás feltételeként. vissza Szász Jenő: ne teregessék ki az MPP szennyesét! ÚMSZ | 20090311 23:20:22 Szűkszavú nyilatkozatot adott ki tegnap Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. „A párt b első szervezeti kérdései, valamint személyi ügyei a Magyar Polgári Párt kizárólagos belügyének minősülnek, amelyek tárgyalásának a párton kívül nincs helye. Aki ezzel ellentétesen cselekszik, az a Magyar Polgári Pártnak kárt okoz” – áll a közleményben. S zász felkéri „mindazokat, akik személyi ügyekben a párton kívül kampányolnak, hogy ez irányú tevékenységüket a párton belül folytassák”. Mint arról beszámoltunk, a szóban forgó két MPPs nyílt levél közül az egyik Csinta Samut, a háromszéki szervezet ügyve zető elnökét kérte, hogy induljon Szász Jenő ellen a pártelnöki tisztségért a szombati gyergyószentmiklósi kongresszuson, míg a másik kiállt a jelenlegi pártelnök mellett. vissza Huntington és KeletEurópa ÚMSZ Molnár Gusz táv | 20090313 08:42:22 Huntington civilizációelmélete a kilencvenes években azért volt számomra annyira fontos, mert alátámasztotta az Európán belüli geopolitikai határvonalak meglétére és változatlan, sőt növekvő fontosságára vonatkozó hipotézisemet. Huntington civilizációelmélete a kilencvenes években azért volt számomra annyira fontos, mert alátámasztotta az Európán belüli geopolitikai határvonalak meglétére és változatlan, sőt növekvő fontosságára vonatkozó hipotézisemet. Én mindig (lényegében a h etvenes évek közepe óta) éles különbséget tettem a NyugatEurópához vagy a Szűcs Jenő által annyira kedvelt kifejezéssel: az Occidenshez „szervesen hozzátartozó” KözépEurópa (lényegében Magyarország, Csehország és Lengyelország) és KeletEurópa között, am ely mint Huntington sokak megrökönyödésére nem átallotta leszögezni: egy másik civilizáció. Románián belül pedig a középeurópai Erdély és a keleteurópai vagy durvábban: balkáni Regát között. Az elmúlt évtizedben végrehajtott nagy léptékű NATO- és EUbőv ítés megcáfolni látszott a hipotézisemet, sőt mármár úgy tűnt, hogy a bővítés előbbutóbb Ukrajnára és Grúziára is kiterjed. Ekkor azonban váratlan dolog történt: egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország nem hajlandó eltűrni az úgynevezett nyugati i ntegrációs struktúrák további terjeszkedését, és ennek érdekében – mint Grúziában láthattuk – kemény katonai eszközök bevetésétől sem riad vissza, másrészt ettől teljesen függetlenül a Nyugat belső energiái is lankadni kezdtek, és korábban megállíthatatlan nak tűnő expanziója lényegében kifulladt. A múlt év végén bekövetkezett amerikai politikai irányváltás és a szintén Amerikából kiinduló, az egész világot megrengető előbb pénzügyi, majd egyre inkább általános gazdasági válság egyértelművé tette, hogy geop olitikai értelemben teljesen új világkorszak vette kezdetét.
