Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 21 Ukrajna és Magyarország helyzetét a Thomson Reu ters és az OeKB közös felmérésében megkérdezett 400 bank és vállalat is a legrosszabbnak ítélte a térségben, közvetlenül utánuk pedig Oroszország nehézségeit emelték ki. A régió egészét tekintve ugyanakkor a válaszadók többsége nem készül kivonulásra: a té rségünkben működő megkérdezett pénzintézetek 65 százaléka semmilyen változtatásra nem készül, 18 százalék még bővítést is tervez, és csupán 17 százalék mérlegel tőkekivonást. Ugyanakkor az is igaz, hogy a résztvevők 50 százaléka üzletmenetének rosszabbodás át valószínűsíti az elkövetkező hat hónapban. Reuters, Bloomberg vissza Aláírásgyűjtés a Pátriáért A szlovákiai magyar közrádió hallgathatóságáért is küzdenek a petíció szerzői Ötezer euróra büntethetik azt az önkormányzatot , melynek hangszórója csak magyarul szólal meg, ha a pozsonyi parlament elfogadja az államnyelvtörvény szigorítását. Szilvássy József| Népszabadság| 2009. március 12 Somogyi Tibor Aláírásgyűjtést indult a szlovákiai magyarok szerzett jogainak megőrzése és a pozsonyi közrádió magyar adásának hallgathatósága érdekében. A kezdeményezők - többek között a Magyar Koalíció Pártja, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szervezet (Csemadok), a szlovákiai magyar pedagógusok, valamint a szülők szövetsége és több más civil szerveződés - követelik, hogy az államnyelvtörvényt hagyják meg jelenlegi formájában. Marek Madaric kulturális miniszter ugyanis olyan tervezetet nyújtott be a kormánynak, amely ezen túl nemcsak figyelmezteti a jogszabály megszegőit, hanem súlyos, száztól ötezer euróig terjedő pénzbírsággal is sújthatja őket. Többek között akkor, ha a médiareklámokban, az óriásplakátokon először idegen nyelven tüntetik fel a szöveget, és csak azután szlovákul. Megbüntethetnék azokat a délszlovákiai önkormá nyzatokat is, amelyek a helyi hangszórón csak magyarul hirdetnek. Kötelezően kétnyelvűek lennének a helyi emléktáblák is, amelyek feliratát a kulturális tárca hagyná jóvá. Hrubík Béla, a Csemadok elnöke ezt a törekvést a letűnt rezsim módszereit idéző cenz úrázásnak tartja. A kulturális tárca javaslatát a szlovák kormány tegnap elfogadta, így a törvénymódosítás a parlament elé kerül. A petíció kezdeményezői azt is követelik, hogy állítsák vissza a Pátria közrádió magyar műsorának vételi lehetőségét DélSzlo vákia valamennyi, magyarok lakta régióban. A nemzetiségi adás sugárzását februártól takarékossági okokra hivatkozva megszüntették a középhullámon. Azóta URHsávokon és interneten hallható. Az előbbi azonban Pozsonyban, valamint a Csallóközben és a Mátyusfö ldön nem fogható, holott éppen ezekben a térségekben él a legtöbb magyar. Lapunknak nyilatkozva Csáky Pál, az MKP elnöke szakszerűtlennek és érzéketlennek minősítette a szlovákiai közrádió vezetőségének lépését, amellyel megfosztották a szlovákiai magyars ág jelentős részét az anyanyelvi tájékoztatás és művelődés egyik fontos eszközétől. Lubos Machaj programigazgató szerint a vételi gondokat fél éven belül oldják meg. Éspedig úgy, hogy Pozsonyban és a csallóközi Somorján két kisebb adót helyeznek üzembe. Ka ssán - ahol rosszak a vételi lehetőségek - pedig az eddiginél erősebb adóra kapcsolják a magyar programot. Fontosnak tartják az aláírók azt is, hogy az oktatásügyi minisztérium tartsa tiszteletben a szabad tankönyvválasztás, a magyar iskolák számára kiado tt tankönyvekben pedig a földrajzi nevek 2006 előtti gyakorlatát, amikor a megnevezéseket a diákok anyanyelvén tüntették fel. Ján Mikolaj, szlovák nemzeti párti (SNS) miniszter ezt élesen ellenzi. Törölte a rendelhető kiadványok listájáról azokat a magyar tannyelvű gimnáziumokban használt és népszerű történelemkönyveket, amelyeknek a szerzői szlovákiai magyar szakemberek. A tárcavezető szerint ezekben az iskolákban is ugyanolyan - csupán magyarra fordított - tankönyveket szabad csak használni, mint a szlová k intézményekben. Simon Attila, a révkomáromi Selye János Egyetem oktatója, az érintett tankönyvek egyik szerzője közölte, a tiltás miatt nemzetközi fórumokhoz fordul, mert a diszkriminatív rendelkezés következtében a nemzetiségi iskolák diákjai alig vagy semmit sem tanulhatnak nemzetük történelméről. vissza
