Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 19 Az EU mindeddig úgy látta, hogy még az idén befejezhetők a csatlakozási tárgyalások Zágrábbal, s az ország 2011ben az unió teljes jogú tagjává válhat. S bár Brüsszel megfogalmazta kifogásait, pontosabban megjelölte azokat a területeket, amelyekben érdemi javulást vár – ilyen például a korrupció elleni harc, az igazságszolgáltatás korszerűsítése, a szervezett bűnözés elleni küzdelem , maga is reménykedve beszélt a csatlakozás esélyeiről. A horvátszlovén határvitát kétolda lú ügynek tekinti, de minthogy a felek nem tudnak megállapodni, felkérték Ahtisaari volt finn államfőt, hogy próbáljon meg az EU nevében közvetíteni. A március végére tervezett újabb EUhorvát tárgyalási fordulót elnapolják, de bíznak benne, hogy belátható időn belül konkrét eredményt lehet elérni. A strasbourgi parlamenti vitában azt mondta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegációjának a vezetője, hogy a NyugatBalkán stabilizálása és európai kötődésének erősítése fontos feladat, mivel a térség geostratégiai j elentőségű Európa számára. - Horvátországot reményeink szerint már 2011ben, a magyar elnökség idején az uniós tagállamok között üdvözölhetjük, de ennek feltétele, hogy sikerrel záruljanak a Szlovéniával most megindított, nemzetközi közvetítéssel zajló két oldalú tárgyalások a Pirániöböl megosztásáról – hangoztatta. További követelményként említette, hogy Horvátország a háborús bűnösök felkutatása és kiadatása terén teljes mértékben működjön együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Tabajdi hozzátette: poz itív üzeneteket kell küldenünk a régió azon országainak is, ahol ma még a felvétel ideje - számos külső és belső tényező miatt - bizonytalan. Mihamarabb ratifikálni kellene a stabilitási és társulási megállapodást Szerbiával és BoszniaHercegovinával, s me g kellene adni a hivatalos tagjelölti státuszt a régió összes országának. Az EP liberális frakciója nevében SzentIványi István azt fejtette ki: nincs méltányolható indok Horvátország csatlakozási tárgyalásainak további blokkolására. Az utóbbi időszakban a horvát kormányzat érdemi lépéseket tett a sokáig halogatott igazságszolgáltatási reform felgyorsítására, a szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem meghozta első konkrét eredményeit. Ezzel párhuzamosan viszont a csatlakozási tárgyalások nemhogy nem gyorsultak fel, hanem gyakorlatilag leálltak - Szlovénia és Horvátország kétoldalú határvitája miatt. A ma gyar liberális képviselő szerint „az EU és a bővítés hitelét tesszük kockára akkor, ha elfogadjuk, hogy a csatlakozási tárgyalások nem a csatlakozási feltételek teljesítéséről, hanem kétoldalú konfliktusok rendezéséről szólnak, ahol az egyik fél az erő poz íciójából tárgyalhat.” SzentIványi hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament szerint a csatlakozási tárgyalások technikai része optimális esetben 2009 végéig lezárható. Ehhez azonban az Európai Unió és tagállamai, illetve Horvátország konstruktívabb együtt működése szükséges, és a következő lépést most már egyértelműen az EUnak kell megtennie. Megjegyezte: Horvátország maga is sokat tehet azért, hogy ne bukkanjanak fel újabb akadályok a csatlakozási tárgyalások során. El kell oszlatnia minden kételyt a hág ai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes együttműködéssel kapcsolatban. További eszközökkel kell segítenie a menekültek visszatérését és beilleszkedését, illetve a roma kisebbség integrációját, és javítania kell az előcsatlakozási támogatások felhasználásá t. vissza Megerősíti a válság az EUt Világgazdaság 20090312 José Manuel Barroso szerint gyorsan reagált az eseményekre az unió „Biztos vagyok benne, hogy a jelen gazdasági válság nem szétrombolni, hanem erősíteni fo gja az EUintegrációt” – szögezte le José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, midőn a napokban Strasbourgban brüsszeli tudósítók kis csoportjával (köztük a Világgazdaság munkatársával) találkozott. Az erősödés viszont nem jelent központosítást – t ette hozzá. Jóllehet vannak központi kézben is eszközök – mint a bizottság által felügyelt versenyszabályozás vagy állami támogatások ellenőrzése – , és ezekkel élnek is, de nem ez a lényegi elem. „Az országok különbözőek, adottságaik eltérőek, miközben a v álság is különböző mértékben és formában sújt tagállamokat, azokon belül is egyes régiókat, csakúgy, mint gazdasági szektorokat” – mondta. Ezért nem a központosított vagy egységesített megoldások mentén kell gondolkodni, hanem helyi problémák testre szabot t kezelésében, amelyeket egyeztetett elvek mentén „a tagok közötti fokozódó koordináció és együttműködés” foglal
