Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.11 . 30 A szászok körében az erdélyi városok elrománosítása sem jelentett oly mérvű traumát, mint a magyarok esetében. A 60as évek elejétől ők már úgy tekintették, hogy a német telepesek erdélyi küldetése megszűnt, így örömmel vették a jóval fejlettebb és kulturáltabb anyaországba való visszatelepedés lehetőségét. S mivel a szászok helyileg is erős kisebbségbe szorultak, a továbbiakban helyi szinteken sem jelenthettek többé konk urenciát. A román értelmiségben fokozatosan kialakult egy szászok iránti nosztalgia is. Ráadásul a német kártya a magyar kisebbség és az RMDSZ ellen is kijátszható. Egy német elnök megválasztásával ország és világ előtt bizonyítani lehetne, hogy a román – m agyar feszültségek nem annyira a románok, mint a magyarok összeférhetetlenségére vezethetők vissza. Az a különös helyzet alakulhatna ki, hogy egy nem román nemzetiségű elnök megválasztását éppen a román nacionalisták tarthatnák „nemzeti” szempontból is ki fizetődőnek. Azaz a szocialista tábornak az a – ma már főként Geoană által képviselt – része, amely az RMDSZszel való együttkormányzás gondolatától is mereven elzárkózott, illetve amelyik ezt az elzárkózást demokrataliberális részről helyeselte. A szoci alisták erőteljes ortodox támogatással még azt a vranceai parasztot is az ügy mellé állíthatnák, aki korábban sem Obamáról, sem Johannisról nem hallhatott semmit. A kisebbségi szolidaritás jegyében természetesen mi magyarok is kénytelenek lennénk Johannis mellé állni. Annál is inkább, mert a nemzetközi helyzet alakulása könnyen áthúzhatná a nacionalista számításokat, és Johannis megválasztása egy új romániai nemzetkép: a nemzeti pluralizmus kialakulásának csírájává is válhatna. Mindez persze merő spekulác ió. A politikát a nemzeti elfogultságokon túlmenően ma már inkább a klienturális érdekek irányítják. Ebből a szempontból pedig Băsescu legesélyesebb kihívójának még mindig Adrian Năstase látszik. A legutóbbi elnökválasztáson ugyanis Băsescunak csupán egy h ajszállal sikerült több szavazatot szereznie nála, s azokat is a magyar szavazóknak köszönhette. Igaz, hogy Năstasét azóta súlyos vádakkal illették, de az sem kevésbé igaz, hogy a közvélemény tisztában van vele, Băsescu elnököt a flottaügyben ugyanilyen v agy még súlyosabb vádakkal lehetne illetni. Ezek a vádak tehát aligha válhatnak a politikai alkalmasság kritériumaivá. Ami azonban bennünket romániai magyarokat is közelebbről érinthet, az Năstasénak az az – egyébként magától értetődő – kijelentése, hogy a szociáldemokratáknak az esetleges siker érdekében meg kell szerezniük a liberálisok és az RMDSZ támogatását. Ha a szociáldemokraták esélyes jelöltet indítanak, a demokrataliberálisoknak sem maradna más választásuk, mint a liberálisok és az RMDSZ szövet ségét keresni. Ami a két alakulat politikai felértékelődésével járhatna. Ez pedig olyan alkupozícióba juttathatna bennünket, amelyet távlatilag a kormányon kívül is sikeresen kamatoztathatnánk. vissza Kémügy: Diaconescu megt örte a csendet ÚMSZ Cs. P. T. | 20090311 06:40:49 „Bukarest és Kijev viszonya alapvetően jó” – jelentette ki tegnap némi meglepetésre a román külügyminiszter. Cristian Diaconescu először szólalt meg hosszú hallgatás után az utóbbi napokban kirobbant r omán – ukrán diplomáciai és kémbotránnyal kapcsolatban. A tárcavezető azonban továbbra sem kívánta megerősíteni azt az információt, miszerint Kijev a napokban kiutasított két román diplomatát, miután Bukarest hasonlóan járt el két ukrán katonai attaséval. U tóbbiakat sajtóértesülések szerint azzal gyanúsították a bukaresti hatóságok, hogy román katonai titkokat vásároltak egy bolgár kémtől. „Folyamatban lévő eljárásokba nem avatkozunk be, s nem is kommentáljuk ezeket” – válaszolta a diplomaták kiutasításával kapcsolatos újságírói kérdésre Diaconescu, azonban nem kívánta részletezni, hogy milyen eljárásokra utalt.
