Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.11 . 18 Európai Unió közvetői ajánlatát, ám a hozzá szabott feltételek miatt valószínűleg "csak kis előrelépés". Mesic azt mondta erről, hogy "a maratoni futás is egy kis lépéssel kezdődik". Horvátország elfogadta hétfőn közvetítőként az Európai Uniót a szlovénhorvát határvitában, de csak azzal a feltétellel, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) előtt fogják végérvényesen rende zni a jogvitát. Szlovénia már jóval régebben elfogadta az EUközvetítést, és az egész vita megoldását ettől a közvetítéstől várja. Mesic úgy vélekedett erről keddi sajtóértekezletén, hogy a határról nem lehet politikai megállapodást kötni, bíróságnak kell döntenie a szlovénhorvát határvitában. A területi vita 1991es függetlenné válásuk óta mérgezi a két volt jugoszláv tagköztársaság viszonyát. Szlovénia megvétózta emiatt decemberben 12 téma megnyitását Horvátország EUcsatlakozási tárgyalásain. A vita veszélyezteti Horvátország tervezett április eleji felvételét a NATOba, mert szlovén politikai pártok népszavazást kezdeményeztek a horvát NATOcsatlakozás szlovén parlamenti jóváhagyásának felülbírálatáról. A vitatott húszegynéhány négyzetkilométer nyi terület túlnyomó része vízfelület: a Piraniöböl, amelybe a Dragonja horvátszlovén határfolyó ömlik. A szlovénok teljes egészében maguknak szeretnék az öblöt, a horvátok viszont annak felezővonalánál húznák meg a határ vonalát. Ez utóbbi esetben azonb an az olasz és a horvát tengeri határ összeérne, s elvágná a 42 kilométeres szlovén tengerpart kijáratát a nemzetközi vizektől. A feleknek vitájuk van emellett a Zumberakhegységen át vezető szárazföldi határral kapcsolatban is. vissza Belgrád a legjobb kapcsolatokra törekszik Washingtonnal – A SZERB ELNÖK SZERINT HOLLANDIA FELELŐSSÉGET ÉREZ SREBRENICÁÉRT 2009. március 10. [17:47] Boris Tadić szerb elnök Madridban kijelentette, hogy Belgrád új fejezetett nyitva a legjobb kap csolatokra törekszik az Egyesült Államokkal, s kifejezte reményét, hogy hamarosan találkozhat Barack Obama új amerikai elnökkel, írja a Beta. A szerb államfő kiemelte, hogy 2009 kulcsfontosságú év Szerbia számára, s bízik abban, hogy 2010ben, Spanyolorsz ág uniós elnökösködése idején a közeledés olyan szakaszába jut, ahonnan már csak előre vezet az út. Az egyetlen akadály már csak Hollandia álláspontja a hágai törvényszékkel való szerb együttműködésről. Tadić szerint Hollandia magatartásának oka a „nem tis zta lelkiismeret”, mert nem akadályozta meg a srebrenicai mészárlást 1995ben (amikor is Ratko Mladić csapatai mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút mészároltak le az ENSZ által védettnek minősített övezetben). Tadić szerint Hollandia felelősséget érez , és ezért bünteti a szerbiai demokráciát. Az elnök azt is elmondta, hogy Szerbia tíz évvel a bombázás után közelíteni kezdett a NATOországokhoz. A csatlakozásról azonban népszavazást írnak ki, hogy a polgárok döntsenek, akarjáke a NATOtagságot. vissza Basescu ajándéka a magyar alprefektus? Kitekintő / Új Magyar Szó 2009. március 10., kedd Magyar alprefektusa van tegnaptól Kovászna megyének: a tisztséget György Ervin volt háromszéki prefektus tölti be, akit a kormányvá ltás utáni elmozdításakor kormányzati felügyelőnek neveztek ki. A döntés kárvallottja a Demokrata – Liberális Párt (PDL) Kovászna megyei szervezete, mert a jelenlegi nagykoalíció egyezsége úgy szólt: a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöli ki a prefektust (Cod rin Munteanut már ki is nevezték), a PDL pedig igényt tarthatott mindkét alprefektusi székre. A háromszéki demokrataliberálisok Ioan Ursache tisztségben maradásával csak az egyik tisztséget kapták meg, ami tegnap felháborodást keltett a párt helyi vezető ségében. Gheorghe Baciu, a PDL Kovászna megyei elnöke kifejtette: György Ervin kinevezése az alakulat helyi szervezetének beleegyezése nélkül történt, a fejük felett döntöttek róla a fővárosban. Bukarest „beleszólásának” hátterében az áll, hogy Traian Băs escu államelnök nemrégiben, háromszéki látogatása során azt mondta: a kormány részéről politikai jelzés lenne és „jóérzésre vallana”, ha legalább Kovászna és Hargita megyében magyar lenne az egyik alprefektus. Ezt részben Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke is megerősítette. „Korábbi ígéretét tartotta be a PDL azzal, hogy alprefektussá nevezte ki György Ervint” – fogalmazott a politikus. György Ervin 2004 decemberétől 2009 januárjáig volt Kovászna megye prefektusa, februártól Codrin Munteanu, a PSD je löltje került helyébe. Az új alprefektus kifejtette: ha van jóakarat a jelenlegi prefektusban, akkor tudnak majd együtt dolgozni, bár nem mindenben értenek egyet. Emlékeztetett, hogy Munteanuval dolgoztak már együtt, igaz, akkor fordítva volt az alárendelt ségi viszony.
