Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.11 . 14 illetőnek nem tetszik a felajánlott ár, akkor bepereli az államot, és leáll az építkezés. Németországban – de más országokban is – az az eljárás, hogy kisajátítás esetén, ha a tulajdonosnak gondja van, beperelheti az államot, de attól még tovább folynak a munkálatok. Nem beszélve arról, hogy az építkezés során vizsgálni kell az előkerülő régészeti leleteket, és érzésem szerint ezt vagy erősen túlzásba vitték, vagy nem végezték el idejében ezeket a feltárásokat. További súlyos probléma – hogy csak a beszélgetésünk idején legaktuálisabb tordai esetet említsem – , hogy az autópálya nyomvonalába több közmű, gázvezeték is belekerült, s ezeknek az áttelepítéséről a közműnek vagy a vezetékrendszer tulajdonosának kell gondoskodnia. Ezek mindmind hátráltatják az építkezést. A tervezési készség hiányát – hogy szolidan fej ezzem ki magamat – már nem is említem, hisz hogy lehet például napjainkban úgy autópályát építeni, hogy a Bukarest – Ploiesti szakaszon kezdem el, azaz ott, ahol ma is a legjobban lehet járni? Miért nem kezdjük Brassótól Predealig, Predealtól Comarnicig? Vag y: elkezdjük az északerdélyi autópályát építeni Aranyosgyérestől Kolozsvárig, ott, ahol Erdélyben az egyetlen négysávos út Torda és Kolozsvár között van. Ez teljesen irracionális. Autópálya építését ott kellene elkezdeni, ahol rosszabbak az útviszonyok, a hol nagyobb a forgalom, a zsúfoltság. n Berceanu szakminiszter napokban tett kijelentése szerint az egymást követő román kormányoknak sosem volt elsődleges az autópályaépítés. Ön hogy látja, a Bockormánynak se lesz az? A Bockabinetnek muszáj prioritás a legyen, mivel a térségbeli országok közül az autópályák hosszát tekintve Románia áll a legrosszabbul. Persze tudjuk, van egy olyan államelnökünk is, aki több mandátumon keresztül, 1990 és 2000 között azon a véleményen volt, hogy Romániának nincs szüksége autópályákra. Ez óriási hiba volt. A sztrádaépítkezéseket már a 90es évek közepén el kellett volna kezdenünk, de ma, annak a Romániának, amely az Európai Unió hetedik legnagyobb tagállama, nincs is más választása, mint hogy a jó infrastruktúra kiépítésér e törekedve autópályákat építsen. Ha nem, akkor még jobban lemaradunk. Az erre fordítható összegek nagyságába a gazdasági válság is beleszólhat, hisz a koncessziós szerződés is arról szól, hogy valakinek hoznia kell a pénzt. Egyelőre a bankok tízszer meggo ndolják, hogy kinek és mire adjanak ekkora hitelkonstrukciót. n A tavalyi Mercedesberuházás kudarca után idén hány nagyberuházást fogunk elveszteni az autópályák hiánya miatt? Véleményem szerint, a válság miatt, egyet se. Láthatjuk, a beruházók most nem újakat indítanak el, hanem mentik a meglevőket. Ezért ez az év nagyon szegény lesz, és a beruházások szintje most nem attól fog függeni, hogy vane autópályája Romániának vagy sem, hanem attól, hogy a gazdasági válság miatt kinek mit van türelme kivárni. A gazdasági szereplők nem mernek befektetni, a bankok nem mernek pénzt adni. Most mindenki kivár. Ez egy ördögi kör. vissza Aláírásgyűjtési akció indult Szlovákiában a magyarok jogkorlátozása ellen Kokes János, az MTI tudósí tója jelenti: Prága/Pozsony, 2009. március 10., kedd (MTI) - Megindult az aláírásgyűjtés Szlovákiában a közszolgálati Pátria Rádió sugárzásának a magyarok lakta járásokban történő felújításáért és a kisebbségi jogok védelme érdekében - közölte Hrubík B éla, a Csemadok elnöke kedden Pozsonyban. A szlovákiai magyar szervezetek ezzel a - Pátria Rádióért és jogainkért nevet viselő - közös petícióval kívánnak tiltakozni a magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen Szlovákiában. A tiltakozó akcióban f ebruár végén egyeztek meg a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és a Via Nova ICS Ifjúsági Csoport képviselői. Ezek a magyar szerve ztek egybehangzóan úgy vélik, hogy Szlovákiában az utóbbi időben csorbulnak a magyarok jogai. Elfogadhatatlan számukra, hogy a közszolgálati Pátria Rádió műsora - a február 2án végrehajtott frekvenciaváltás után - a szlovákiai magyarok lakta vidékek jelen tős részén nem fogható. Ezért azt kérik rádió vezetésétől, illetve a Szlovák Köztársaság kormányától, hogy azonnal biztosítsák az adás vételének lehetőségét mind a 18 magyarok által is lakott délszlovákiai járásban. "A frekvenciaváltással mintegy 280 ezer ember nem tudja hallgatni a Pátria Rádió magyar műsorát" - mutatott rá a Csemadok elnöke a sajtótájékoztatón. Meggyőződése, hogy ez megsértése a nemzeti kisebbségek alapvető alkotmányos és állampolgári jogainak. A hét szervezet a petícióban követ eli továbbá, hogy a törvény engedélyezze magyar nyelvű regionális rádió- és televízióadókat, ne legyen kötelező a kétnyelvű sugárzás; ne korlátozzák tovább a kisebbségek nyelvi jogait a
