Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 0 3 . 0 9 . 18 Magyarország a gazdasági válság körülményei között is kitart azoknak a határon túli nagy ügyeknek a támogatása mellett, amelyekről korábban született meg a politikai alku. Erről Gémesi Ferenc, a magyar miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyekkel megbízott szakállamtitkára beszélt szombaton egy kolozsvári sajtóbeszélgetésen. A nagy ügyek között a Sapientiaegyetem támogatását, a Szülőföld Alap működtetését és az oktatásinevelési támogatás fennt artását említette. Újságírói kérdésre azonban hozzátette, ma még senki nem látja át, hogy az év végére oldódike vagy elmélyül a válság. „Változatlan a szándék, hogy ezeket az intézményeket a végsőkig fenntartsuk. Ha azonban olyan súlyos válság alakul k i, amelyik alapvetően veszélyezteti a térség gazdaságait, az minőségileg más helyzet lenne, amikor mindent újra kellene gondolni” – tette hozzá. Fontosnak tartotta, hogy a magyar vállalatok nem vonultak ki a válság hatására Romániából. A Krónika kérdésére az államtitkár arról is beszélt, hogy miként módosította a támogatási politikát a térség országai közötti gazdasági erőviszonyok átalakulása. A határon túli intézményrendszer ugyanis még akkor alakult ki, amikor Magyarország gazdasági fölényben állt a szo mszédjaival szemben. Gémesi Ferenc elmondta, 2006 – 2007ben úgy alakították át a támogatási rendszert, hogy a határon túlra szánt évi tízmilliárd forint körüli összegből az alapvető intézményeket tudják finanszírozni. Emellett viszont azt is szorgalmazták , hogy a magyar szereplők saját országukban fejlesztési ügyekben legyenek jóval aktívabbak. Így ugyanis az EUforrásokból és az országos forrásokból is több juthat a magyar szempontból fontos ügyekre. Hozzátette viszont, hogy ez az aktivitás akkor lehetett igazán eredményes, amikor a magyar pártok kormányon voltak országukban. Okafogyott állampolgárság Kérdésünkre, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között kérneke még letelepedési engedélyt, állampolgárságot Magyarországon a határon túli magyarok, Gé mesi Ferenc többrétű választ adott. Elmondta, évente kisvárosnyi, mintegy tízezer letelepedő kap magyar állampolgárságot. Ezek többsége a szomszédos országokból érkezik, és több mint nyolcvan százalékuk magyar nemzetiségű. Számuk jelentősen nem változott a z utóbbi években. Azok száma azonban, akik gazdasági megfontolásokból telepedtek Magyarországra, jócskán csökkent. Az államtitkár szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás alapvetően átírta a tendenciákat. „Az EU tagállamaiban, de a Magyarország határa in kívül élő magyarok számára egyre kevésbé izgalmas a magyar állampolgárság megszerzése. Ez ugyanis a szavazati jogon kívül nem nagyon tud többletlehetőségeket nyújtani” – ecsetelte. Hozzátette, hasonló okokból állt le az EUcsatlakozás után az Ausztria i rányába korábban beindult magyar elvándorlás is. „El is koptattuk azt, hogy az EUcsatlakozás milyen sok mindent megold, de azok a pontok, amelyekhez magunkat viszonyítottuk, a kilencvenes években vagy akár 2000ben, azok bizonyos értelemben eltűntek vag y átértékelődtek” – fejtette ki az államtitkár. Meglátása szerint a regionális együttműködés is rendkívüli módon felértékelődött. „Ma több lehetősége van Temesvárnak a Szegeddel való együttműködésre, mintha Kolozsvárral szeretne valamilyen gazdasági ügyben közösen fellépni” – tette hozzá. Elillant nemzeti kohézió Felvetésünkre, hogy a gazdaságra épülő, pragmatikus határ menti együttműködést már nem hatja át a nemzeti kohézió hangulata, Gémesi Ferenc kijelentette: „amikor arról beszélünk, hogy hogyan lehet a nemzeti kohéziót, a magyar szolidaritást megújítani, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az átalakulások alapvetően megerősítik a helyi közösségek szerepét, magyar ügyekben is”.
