Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.07 . 29 Román nyelv oktatásának kérdése A hibás tankönyv ek ügye mellett, a már évek óta látható másik megoldandó problémát a magyar diákok hibás román nyelvismerete jelenti. "Ha a statisztikákat nézzük, a magyar nemzetiségű diákok 4050 százaléka az egységes írásbeli dolgozatoknál megbukik románból. A pótvizs gára pedig már nagyon kevesen jelentkeznek. Így csak alacsony szintű iskolákba juthatnak tovább. A lemorzsolódásunk már itt elkezdődik, és a másod, harmadrendű polgárrá válásunk pedig innen folytatódik” – mondta az Új Magyar Szónak Balázs Lajos, a Sapient ia egyetem docense. Igaza volt a miniszter asszonynak, amikor Sepsiszentgyörgyön arról beszélt, hogy a magyar gyerekek számára pozitívum kell legyen az államnyelvet megtanulásának lehetősége, hiszen az jövőbeni érvényesülések záloga lehet. De ennek eléré se érdekében - és ezt a miniszter asszonynak is be kell látnia - szükség van a román nyelv alternatív módon történő tanítására. Tudniillik mikor Andronescut Sepsiszentgyörgyön arról kérdezték, lehetségese a román nyelv idegen nyelvként történő oktatása a magyar gyermekek számára, Andronescu kitérő választ adott: a román nyelvet “egész egyszerűen” meg kell tanulni. Nem várható el egy magyar faluban, magyar közösségben felnőtt, románul nem beszélő gyermektől, hogy az iskolapadba beülve, románul tanulja a föl drajz és a történelem tantárgyakat (mint ahogy azt a tanügyi törvény kötelező jelleggel előírja). Ilyen elvárások mellett nem meglepő, hogy a román érettségin nagy számban buknak meg a magyar diákok, amely csökkenti a továbbtanulásuk esélyeit. Szükség van tehát a román mint államnyelv idegen nyelvként történő tanítására és tanulására. „A román nyelv oktatására vonatkozó új, alternatív tantervet már jó ideje kidolgozta Balázs Lajos, a Sapientia egyetem docense és munkatársai. Tehát senki sem háríthatná el en nek gyakorlatba ültetését – ha lenne rá politikai akarat – , arra hivatkozva, hogy a tanterv kidolgozására még legalább egy évet várni kell” – mondta Matekovits Mihály az oktatási szaktárca kisebbségi oktatásért felelős illetékese. Az Új Magyar Szó összeáll ítása arra enged következtetni, hogy ismét politikai akarat falába ütköznek a változtatni vágyók, hiszen az alternatív tanterv bevezetéséhez törvénymódosítás szükséges, ami politikai akarat kérdése. Matekovits úgy tudja, hogy Andronescu a jelenlegi jogszab ály megváltoztatása helyett új törvényi törvény kidolgozására készül. A magyar és a román nyelv tisztelete A románmagyar együttélés egyik fontos eszköze kéne legyen a másik nyelv iránti érzett tisztelet. A történelmi reflexek miatt kölcsönös utálat és le nézés van a másik nyelve iránt. Ezen változtatni kell. A kultúrák között párbeszéd évében a másik nyelvét népszerűsítő kampányra lett volna szükség Romániában. Sajnos ilyenről nem hallottunk. Továbbá hasznos lenne, ha a magyar közösségnek saját románnyelvoktatási politikája lenne, hogy a magyarság hosszú távon ne váljon másodharmadrendű állampolgára Romániában. De persze az éremnek két oldal van! Nem csak a magyar közösségnek akadna tennivalója a békésebb „nyelviegyüttélés” érdekében, hanem a románnak is . Meg kell oldani a román nyelv tanításának kérdését, ez vitathatatlan, de hasonló nyitottság és befogadó készség kéne legyen a román félben is a magyar nyelv megtanulása iránt. Azok a tények, hogy sok román szégyelli, ha ért magyarul, vagy hogy a román is kolákban nem tanácsolják a magyar nyelv, mint idegen nyelv tanulását, vagy hogy a román anyanyelvűek magyar nyelvtudását nem mindenhol ismerik el, mint egy második idegen nyelv ismerete, arra engednek következtetni, hogy a román fél sem elég toleráns, vagy éppen befogadó. Kölcsönösen, politikai akarattól függetlenül kéne tenni az két nyelv kölcsönös tisztelete érdekében. vissza Katalán függetlenségi tüntetés Brüsszelben – A spanyol és portugál nyelvterület lapszemléje MNO • 2 009. március 7. 20:09 Minden katalán lap vezető helyen közli a hírt, miszerint a belga fővárosban, az Európai Unió székhelyén, Brüsszelben (a szervezők szerint) mintegy 10 ezer – a belga rendőrség szerint viszont csak 3 000 – tüntető követelt függetlensé get Katalóniának. A résztvevők ünnepi hangulatban, békésen vonultak a központi városrészekben, és
