Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.07 . 8 E LEMZÉS & H ÁTTÉR Kiútkeresés a válságból? - Mit tehet az EU és mit Magyarország? – A magy ar diplomácia komoly erőfeszítéseket tett februárban, hogy a válság miatt az eddiginél is több segítséget szerezzen az Európai Uniótól. Az IMF és az EU tavaly októberben közösen jóváhagyott 25 milliárd eurós hitelét követően Magyarország a múlt héten újabb segítségkéréssel fordult az EUhoz, amely három fő pontból állt. A háromból kettőt élből elutasítottak, egyet elvben támogattak (Kitekintő/EurActive) P ROGRAMAJÁNLÓ A www.nemzetpolitika.gov.hu honlapon az „Események, programok” cím alatt olvasóink tájékozódhatnak a terület várható eseményeiről. Megtekinthető itt: http://www.nemzetpolitika.gov.hu/index.php?main_ca tegory=5&sub_category=162 Cikkek: Ne csupán pénzforrásnak tekintsük az Európai Uniót Amerikai és német diplomata a rendszerváltásról, a magyarok pesszimizmusáról A rendszerváltásról rendezett konferenciát a Demokratikus Átalakulásért Intézet. Lapun k Donald B. Kurscht, az amerikai nagykövetség egykori első beosztottját és Alexander Arnott, az egykori budapesti német nagykövetet kérdezte arról, hogyan emlékeznek a szóban forgó évekre. Kőműves AnitaInotai Edit| Népszabadság| 2009. március 7 Magyaror szág már 1986ban is alapvetően más volt, mint amikor először jártam itt. Az 1971ben volt, a Szovjetunió élén még Leonyid Brezsnyev állt, és a vasfüggöny nagyon is valóságos volt - idézte fel Donald B. Kursch, aki 1986 és 1990 között szolgált a budapesti amerikai nagykövetség első beosztottjaként. Ideérkezésekor már más volt a helyzet: Moszkvában épp hatalomra jutott Mihail Gorbacsov, a magyarok pedig már többet utazhattak és jól tájékozottak voltak. - Láttuk a rengeteg lehetőséget. Persze azt nem láthattu k előre, valójában mekkora esélyek adódnak majd az elkövetkezendő években - mondta az egykori diplomata, aki lapunk kérdésére úgy válaszolt: habár az amerikai nagykövetség aktívan tevékenykedett a változások érdekében, nem tudhatták, hogy pontosan mi fog t örténni. - Magyarország és Lengyelország volt a két ország, ahol, mondjuk úgy, annak a határait próbálgattuk, hogy mit szabad a Szovjetunióban előállt új helyzet fényében - mondta Kursch. Arról, vajon mennyire volt egyértelmű, hogy Magyarország milyen irá nyba fordul, úgy vélekedik: talán a magyarok jobban tartottak attól, hogy visszafordulnak a nyitottság felé vezető folyamatok, mint az amerikaiak. - Mi láttuk, mi történik a Szovjetunióban, hogy Gorbacsov elkötelezett a nyitás mellett, mert úgy gondolta, c sak így lehet megmenteni a kommunizmust. Kursch szerint azonban az amerikai nagykövetség minden tevékenysége közül az volt a legfontosabb, hogy Palmer igyekezett elhitetni a mindig pesszimista magyarokkal, hogy sikerülhet, amit elkezdtek. - Nagyszerű, izga lmas időszak volt ez Magyarország számára. A forradalom békés volt és nagyon demokratikus - mondta. Forradalom? - Igen. Egypártrendszerből többpártrendszer lett, demokrácia, ez bizony forradalom - válaszolta. Hozzátette: a rendszerváltás legfontosabb célja i, a NATO- és EUcsatlakozás megvalósultak. - Magyarországon mintha természetesnek vennék mindezt, pedig, főleg az 1971es állapotokat tekintve, ezek hatalmas eredmények - biztatja ismét optimizmusra a magyarokat. - Az első benyomásom az volt, hogy mennyi re más világba csöppentem, amikor 1989ben Moszkvából Budapestre helyeztek - emlékezett vissza tegnap újságírók előtt Alexander Arnot, az NSZK egykori nagykövete a rendszerváltás körüli időkre. Moszkvában elképzelhetetlen volt, hogy nagykövetek vagy diplom aták a politikai bizottság tagjaival találkozzanak, Budapesten viszont már néhány napon belül fogadta őt Grósz Károly, akkori pártfőtitkár és Németh Miklós miniszterelnök. Arnot felidézte, hogy megérkezésekor szinte azonnal szembesült az NDKs menekültek problémájával. 1989 júliusában 58 ezer vízumot állítottak ki, volt, hogy naponta kétezer keletnémet menekült állt sorban a konzulátus
