Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.06 . 31 lehet majd, ezt a térség valutáinak az elmúlt időszakban végbement leértékelődése is segítheti. Ehhez persze arra is szükség lesz, hogy a régiós kivitel fő felvevőpiacán, NyugatEurópában vége t érjen a recesszió. Ennek azonban egyelőre semmi nyoma – éppen ellenkezőleg. Az Eurostat által tegnap a tavalyi utolsó negyedévről közzétett GDPadatok megerősítik az első gyorsbecslések (VG, február 16., 5. o.) által festett siralmas összképet. Eszerint uniós átlagban 1,5 százalékkal zsugorodott a kibocsátás a július – szeptember közötti időszakkal összevetve, a 2008. október – december közötti periódushoz képest pedig 1,3 százalékkal. Éves szinten a legsúlyosabb visszaesést Észt- és Lettországban regisztrált ák (9,4, illetve 10,5 százalékosat). A lista túlsó végén a román és a szlovák gazdaság található, ezek még érezhető ütemű növekedést tudtak produkálni (2,9, illetve 2,7 százalékosat). A mínusz 1,0 százalékos magyar adat a visegrádi térségben a legrosszabb, a nyugateurópai átlagnál viszont árnyalatnyival jobbnak számít. A mostani adatok sem változtatnak azonban azon, hogy a térség „bezzegországának” továbbra is Szlovákia számít. Igaz, az exportlehetőségek beszűkülése után a jelenlegi gazdasági növekedés már kizárólag a belső fogyasztás bővülésén alapul, ez viszont eddig fenntartható volt. Juraj Valachy, a Tatra Banka elemző közgazdásza azonban nem zárja ki, hogy az idei első negyedévben már északi szomszédunknál is zsugorodni fog a gazdaság. A pozsonyi közpo nti bank előrejelzése 2009 egészére 2,1 százalékos GDPnövekedést jósol, az ottani statisztikai hivatal az idei első hat hónapra 0,8 százalékos bővülést vár. Reuters, Bloomberg, WIIW vissza "Magyarországot nem fenyegeti állam csőd" Népszava 20090306 A hitelességet tartja a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság kulcsának a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának egyik tagja. Bánfi Tamás szerint, ha hiteles a kormány, annak tagjai, valamint a jegybank, akkor a külföldi befek tető megbízik az országban. A Corvinus egyetem pénzügyi tanszékének vezetője a lapunknak adott interjúban azt is leszögezte, hogy Magyarországot nem fenyegeti államcsőd. Már csak azért sem, mert ez precedens lenne, ami nemzetközi színtéren is beláthatatlan következményekkel járó folyamatokat indíthatna el. – Mostanában szinte naponta hallható, hogy Magyarországon államcsőd lehet, vagy – még durvábban – államcsőd lesz. Mi igaz ebből? – A kijelentést nem szeretném minősíteni. Tény, hogy ilyenfajta vélemények gyakran elhangzanak. Kollégáim, ismerőseim, sőt közeli rokonaim is gyakran teszik fel ugyanezt a kérdést. A válaszom eddig is egyértelmű volt, most is az: Magyarországon nem lesz államcsőd, mert nem engedhető meg, hogy legyen. Ezt a döntéshozóknak meg kel l akadályozniuk, s rendelkeznek is olyan eszközökkel, amelyek átmenetileg vagy tartósan hatnak. Ha az államcsődhöz vezető folyamatok megfordíthatók, akkor a hatás minden bizonnyal tartós lesz, ha pedig meg nem fordíthatók, csupán megállíthatók, akkor átmen eti lehet a siker. Az utóbbi esetben az itthon rendelkezésre álló eszközök már nem kellően hatékonyak, akkor a nemzetközi szervezetek segítsége is szükséges, elvárható, sőt kötelező. Elvárható, ha az adott ország, nevezetesen Magyarország döntéshozói szánd ékosan nem követtek el hibát, s kötelező, mert egy ilyen precedens beláthatatlan következményekkel járó folyamatokat indíthat el. – Tisztázzuk is mindjárt, mit jelent az államcsőd! – Az állam fizetésképtelen, azaz forintban vagy külföldi devizában (euró ban) fennálló tartozását a fizetési kötelezettség időpontjában nem teljesíti. Az államnak fizetési kötelezettsége van az állami alkalmazottakkal (bérfizetés) és a szállítókkal (energiaszolgáltatás stb.), valamint az államadóság finanszírozóival szemben. Az előbbi esetben csak likviditási probléma alakulhat ki, feltéve, hogy valósak az Országgyűlés által elfogadott államháztartási törvény mérlegszámai. Ez esetben elképzelhető, hogy államnak a jegybanknál vezetett számláján egy adott pillanatban nincs pénz, í gy az állam éppen nem tud fizetni. Az állam fizetési kötelezettsége ugyanis előre meghatározott időponthoz kötött, de az állami bevétel (pl. adó) érkezése „csúszhat”. Elképzelhető, mert az éves költségvetési tervben a kiadásokat a bevételhez konkrét részle tezettséggel nem lehet hozzárendelni. A megoldás nem túl bonyolult, az állam átmeneti likviditási hitelt vesz fel, amit a később befolyó bevételből törleszt. – És mi a helyzet akkor, ha az államadósságot finanszírozók aktuális követelése nem fizethető ki ? – Ebben az esetben már bonyolultabb a megoldás. Kétféle lehetőség van: a tartozás hazai pénzben (forintban) vagy külföldi devizában (euróban) áll fenn. Az euróforint átváltás nincs korlátozva, ezért a kétféle tartozás lényegében csak árazásban különbö zik, ami a bevállalt árfolyamkockázatból levezethető és magyarázható. Az állam
