Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.06 . 22 Aztán megírta méltán leghíresebb és legnagyobb hatású könyvét (A civilizációk öss zecsapása és a világrend átalakulása, 1996), amelyben lényegében minden benne van, ami a világban azóta történt. Benne van mindenekelőtt annak világos kimondása, hogy a Nyugat nem egyetemes, és azok a politikai elitek, amelyek a fejükbe vették, hogy a nyug ati civilizáció körén kívül eső országukat elnyugatosítják, bukásra vannak ítélve, ugyanis valójában csak úgynevezett meghasonlott országokat hoznak létre, amint azt ma Oroszországban, Ukrajnában vagy éppenséggel Izraelben látjuk. Persze sokan (főként a b aloldali liberálisok) előszeretettel félremagyarázták fő tételét, mintha ő kifejezetten kereste vagy szorgalmazta volna a civilizációk közötti konfliktusokat, holott csak arról beszélt, hogy a Nyugat önhittsége, a nem nyugati civilizációk identitásának két ségbevonása káoszhoz és zűrzavarhoz vezet. És végül megírta a 2004ben megjelent Kik vagyunk? Az amerikai nemzeti identitás kihívásai című utolsó könyvét, amely előrevetíti azt a figyelemre méltó változást, amelyet az amerikai bel- és külpolitikában most látunk, és amelynek a lényege az amerikai nemzeti érdeknek az univerzalisztikus küldetéstudat diktálta politikákkal szembeni érvényre jutása. Egészen különös, hogy éppen egy fekete vagy félig fekete elnök szakít mind a neokonzervatív, mind pedig a liberá lis internacionalizmussal, és állítja politikája középpontjába a nemzetközi kapcsolatok legkomolyabb elméletét, az úgynevezett realizmust. Obama realista alapvetésű fordulata a belpolitikában a fiktív (különböző pénzügyi manőverekkel fenntartott) gazdaság és gazdagodás helyett a közérdeket szem előtt tartó tényleges gyarapodást kívánja elősegíteni, a külpolitikában pedig az amerikai – brit vagy amerikai – izraeli úgynevezett különleges kapcsolatokkal szemben a Kínával, az iszlám világgal, Oroszországgal és Európával, vagyis a világ meghatározó tényezőivel való, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést. De Huntington nemcsak az Amerika és a vilá g viszonylatában beálló változások szempontjából bizonyult mélyenszántó, vagyis a jövőt lényeges pontokon – ha természetesen nem is mindenben – előre látó gondolkodónak, hanem például az Európán, az Európai Unión belül újabban tapasztalható elmozdulások te kintetében is. De erről majd legközelebb. vissza „Halálra ítéltek” – Halálosan megfenyegettek több vajdasági politikust Vajdaság statútuma miatt – Az eddig ismeretlen szervezetek levelét Belgrádban postázták Magyar Szó 200 90306 Csütörtökön több vajdasági politikus fenyegető levelet kapott, Halálra Ítélt címmel. Tartalma a legegyszerűbb megfogalmazás szerint azt sugallja, hogy halottnak tekinthetik magukat a címzettek abban az esetben, ha a szerbiai parlament elfogadja Va jdaság új statútumát. A Belgrádban feladott levelet eddig ismeretlen szervezetek írták alá. A halálos fenyegetést tartalmazó levél címzettjei között van Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és a szintén VMSZes Varga László köztársasági parlamenti képviselő, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke, Nenad Čanak, valamint a Demokrata Párt vajdasági bizottságának elnöke, Dušan Elezović, Dušan Bajatović, a Szerbiai Szocialista Párt tartományi bi zottságának elnöke, és Živan Berisavljević, a Szociáldemokrata Párt tisztségviselője. A levél Belgrádból érkezett a Tartományi Képviselőház címére. A levél aláírói a Jugoszláv Patrióta Szervezet, a Szerb Patrióta Szervezet, a Magyar Patrióta Szervezet és a Vajdasági Patrióta Szervezet. Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta a Magyar Szónak az üggyel kapcsolatban, hogy nem ismeri a levélben szereplő szervezeteket. Pásztor valószínűnek tartja, hogy olyan erők állhatnak a levél mögött, amelyeket zavarja az a mit tesz az európai csatlakozásért, a kisebbségi ügyekért. – Alapjában véve ez engem nem ijeszt meg. Úgy végzem a dolgomat, ahogy ezt eddig is tettem.
