Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.05 . 19 Ha csak az utóbbira képes, sohasem lesz több, mint tagjai összessége. vissza Pozsonyi párbeszéd - Me ciar és Slota nélkül Közös magyarszlovák munkacsoport felállítását javasolta a tavaly novemberi, dunaszerdahelyi rendőrattak minden részletének felderítésére az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke. Balog Zoltán ezt az indítványt szlovákiai koll égáinak tegnap terjesztette elő Pozsonyban, a két testület együttes ülésén. A magyar fél továbbra is úgy gondolja, hogy a beavatkozás nem volt arányos, ezért a történteket nem lehet levenni a napirendről - hangsúlyozta Balog . Szilvássy József| Népszabadsá g| 2009. március 5.| Szlovákiai partnere, A. Nagy László azonban a vendéglátók nevében a javaslatot elvetette. Bízik abban, hogy rövidesen nyilvánosságra hozzák azokat a bizonyítékokat, amelyek azt igazolják, hogy a rendőri beavatkozás valóban indokolt é s arányos volt, ahogy a szlovák belügyminisztérium kezdettől fogva állítja. A tegnapi eszmecserén áttekintették a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovákok helyzetét, valamint értékelték a szlovákmagyar alapszerződés teljesítését. Balog Zoltán azt h iányolta, hogy az eszmecserén nem vett részt sem Vladimír Meciar exkormányfő, sem pedig Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, pedig mindketten tagjai a szlovákiai parlament emberi jogi bizottságának. - Én hasznosnak tartottam volna, ha velük is t alálkozunk, mert úgy érezzük, hogy a magyar kisebbséggel kapcsolatos álláspontjuk sok feszültséget hoz a két ország viszonyába, és jó lett volna velük is beszélgetni" - mondta ezzel kapcsolatban a magyar politikus. Eredetileg február 2án Budapesten kelle tt volna tárgyalóasztalhoz ülnie a két testületnek, de akkor a találkozó elmaradt, miután a magyar parlamenti bizottság elnöke videofelvételt akart levetíteni a sokat vitat ott dunaszerdahelyi DAC- Slovan Bratislava labdarúgómérkőzésről, de a szlovákiai fél ebbe nem egyezett bele. Tavaly november 1jén a DACSlovan bajnoki labdarúgómérkőzésen a kommandósok behatoltak abba a szektorba, ahol a hazai és a magyarországi szurko lók tartózkodtak, s ütlegelni kezdték őket. Tizenegyen megsérültek. Elutasította szerdán a brnói székhelyű Legfelsőbb Bíróság a prágai belügyminisztérium indítványát és nem tiltotta be a szélsőséges Munkáspártot, amelyet a prágai kabinet és a legtöbb szak ember is a csehországi újnácik ernyőszervezetének tart. A testület elnöke az ítéletet azzal indokolta, hogy az illetékes tárca nem szolgáltatott kellő bizonyítékot azzal kapcsolatban, hogy a roma- és zsidóellenes meneteléseket és egyéb megmozdulásokat egyé nek vagy pedig szervezetten, az érintett párt követtee el, méghozzá az újnáci Nemzeti Ellenállás tömörüléssel közösen. Azzal is érvelt, hogy kormányellenes, továbbá a jelenlegi rendszert bíráló véleménynyilvánításért senkit sem lehet elítélni, mert mindez alapvető emberi szabadságjog. Ivan Langer cseh belügyminiszter az ítéletet tudomásul vette. (Sz. J. P.) vissza Hatvan éves a Csemadok Felvidék.ma 2009.03.05. Hat évtizeddel ezelőtt, 1949. március 5én alakult meg a C semadok, a csehszlovákiai magyarság legnagyobb szervezete. Annak jelenlegi országos elnökét, Hrubík Bélát kértük egy rövid visszatekintésre: "Bár a központi alapítók célja egyértelműen az volt, hogy betagolják a csehszlovákiai magyarságot a kommunista ideo lógia internacionalista szelleme mögé, a Szövetség, már a kezdetektől fogva saját útját járta, saját küldetését teljesítette", hangsúlyozta az országos elnök. Majd e szavakkal folytatta: "Nagyon sok akkori alapító tagban, vidéken még ott élt a kitelepíté sek és a jogfosztottság éveinek emléke, a háború utáni nincstelenség és keserűség megannyi fájdalma, mégis talpraálltak, egyenes gerinccel és felemelt fejjel közösségi, kulturális, társadalmi életet teremtettek e maroknyi szülőföld meghurcolt és kitaszítot t magyarsága számára. Elindultak bátran, bizakodva, reménnyel. Azt, hogy milyen szolgálatot tettek ennek a közösségnek, csak évtizedek múltán értettük meg, amikor a nyári táborok, fesztiválok, irodalmi estek és tábortüzek álcái alatt, a ragaszkodást, a meg maradást, a nyelvhez, a dalokhoz, a tánchoz és történelemhez való konok hűséget megalapoztuk. Az, hogy ma még vannak magyar iskolák, magyar közösségek, magyar kultúra a Felvidéken, részben a Csemadoknak köszönhetjük.
