Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.27 . 25 A Hargita és Kovászna megyék román lakosainak érdekeit képviselő civil szervezet azzal a kifogással fordult korábban a diszkriminációellenes tanácshoz, hogy a 2007 nyarán megrendezett Háromszéki Magyarok Világtalálkozónak etnikai jellege volt, s ezzel hátrányos meg különböztetésben részesítették a régióban élő románokat, németeket, zsidókat és romákat. Az önkormányzat anyagi támogatásával létrejött nagyszabású rendezvényt azzal a céllal szervezték, hogy erősítse a háromszéki öntudatot, és szorosabbra fűzze a kapcsol atot a Háromszékről elszármazottak és az otthon élők között. A diszkriminációellenes tanács nem fogalmazott meg semmilyen szankciót az önkormányzattal szemben. Asztalos szerint a mostani döntés ellenére a megyei tanács továbbra is megszervezheti a világta lálkozót, hiszen ilyen alapon sem a mócok, sem a máramarosiak, sem Románia bármely más történelmi régiójában élő, különböző helyi azonosságtudattal rendelkező közösségek nem szervezhetnék meg közösségi ünnepeiket. inforadio.hu vissza „A csángók számára a nagy család a legnagyobb érték” Erdélyma [ 2009. február 26., 19:27 ] A moldvai csángók számára még mindig a nagy család és a mély vallásosság az élet legfontosabb alapja – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjújába n Györgydeák Lajos, Farkaslaka plébánosa. „Bízom benne, hogy a most felnövekvő csángó generáció képes lesz a hagyományok továbbadására és a magyar nyelv terjesztésére” – tette hozzá. – Az utóbbi időben kissé háttérbe szorult a hazai közbeszédben a csángó kérdés. Milyen szociális, társadalmi helyzetben élnek jelenleg? – A csángók létszámát jelenleg 80 ezer főre teszik, de ez nem tekinthető pontos adatnak. A csángókra jellemző, hogy sok gyermek van egy családban. A csángók még ma is úgy érzik: a nagy család a szép család. Értéknek tekintik azt, amikor a család egy nagy ünnepen összegyűlik és körülülik az asztalt. A rossz gazdasági helyzet miatt a fiatalok egy jelentős része Franciaország, Olaszország, Spanyolország felé vette az irányt munkahelyeket keresve. Akik kimentek, megpróbálnak pénzt visszajuttatni az otthon maradottaknak. Nagy gond, hogy a külföldön élő csángók nagyrészt román miséken vesznek részt. – Hogy áll a magyar misézés helyzete Csángóföldön? – Jelenleg az egyik lehetőség, hogy a helyi Szent Erzsébet iskola egyik tanára az iskolában tart magyar miséket. Különben magyar misét nem végeznek sehol, mert a moldvai csángók román anyanyelvűek, a magyar misét egyszerűen nem értik. Volt egy olyan időszak, amikor székelyföldi kispapokat küldtek ki, de ő k se értek el jelentős sikereket. A mostani felnövekvő generáció már jobban tud magyarul, így javulhat ezen a téren is a helyzet. – Vannake különbségek a csángók és a többi magyar nemzetrész vallásos életében? – Egy lapon se lehet említeni a kettőt. Mol dvában tíz mise van egy vasárnap, egyesek négyöt misére is elmennek. Nagyon kevés az, aki nem hívő Csángóföldön, a fiatalok jelentős része is nagyban kötődik a templomhoz. A gyermekek is jól érzik magukat otthon, emiatt is alakult ki, hogy ők nagyon sok é neket tudnak. A vallási szertartásokat pontosan végzik. A sok nehézség ellenére a mély vallásosságuk révén tudtak megmaradni. – A székelyek hogyan látják a csángókat? – Mivel a csángók a nyelvújítás előtti magyar nyelvet beszélik, a székelyek nehezen ért ik meg őket. A székelyeknek meg kell érteniük az ő kettős helyzetüket, amikor a román többség beolvasztási kísérlete ellen próbálnak föllépni, másrészről le kell küzdeniük a nyelvi nehézségeket. – A magyar oktatás hogyan fejlődött az elmúlt években? – Dé lutánonként nagyrészt magánházakban zajlanak magyarórák, ebben megpróbálnak részt venni többkevesebb sikerrel. A Magyarországról érkezett tanárok esetében gondot jelent a beilleszkedés az adott környezetbe. Példa erre, hogy amikor egy tanító élettársával érkezett a csángó falvakba, a többség értetlenül állt ezelőtt.
