Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.27 . 10 Az idei európai parlamenti választások új helyzetet teremtenek az RMDSZ számára, hiszen első alkalommal fordul e lő, hogy egy olyan szervezettel készül a kampányra, amely nem a szövetség tagja vagy társult szervezete - mondta Kelemen Hunor, aki a szövetség választási kampányát is koordinálni fogja. Mint fogalmazott, bízik abban, hogy a magyar összefogás listájával si kerül mozgósítani a romániai magyar választókat, s sikerül megismételni a 2007es EPválasztások eredményeit. Az RMDSZnek és az EMNTnek egyaránt március 23ig kell összeállítania jelöltjeinek névsorát, majd az április 4én ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), az RMDSZ "miniparlamentje" dönt a lista végleges összetételéről - mondta az ügyvezető elnök. Az RMDSZ április 25én Kolozsváron megtartja IX. kongresszusát is. A Szövetségi Állandó Tanács döntését Kovács Péter ügyvezető alelnök jelentett e be. Elmondta: az 509 küldött egy része valamely RMDSZtestület tagjaként lesz jelen a kongresszuson, másik részét a megyei szervezetek, a platformok, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) delegálja. A kongresszusnak módosítania kell a szövetség a lapszabályzatát és programját. vissza Financial Times: KeletEurópa politikai stabilitását veszélyeztetheti a válság Hírszerző 20090226 22:07 A recesszió, a munkanélküliség és az eladósodás miatti fokozódó düh kiszá míthatatlan következményekkel járó populizmust szíthat. A 30as évekbeliekhez hasonló fejleményekkel nem riogat az üzleti lap. KeletEurópa sérülékenyebb országaiban nemcsak a gazdasági fejlődést, hanem a politikai stabilitást is veszélyeztetheti a jelenle gi válság, írta csütörtöki térségi elemzésében a Financial Times. A lap szerint a térségben nem várható az oroszországihoz hasonló fejlődési irány. A londoni gazdasági napilap átfogó körképe szerint senki nem számol a 1930as évek szörnyűségeinek megismé tlődésével, de a recesszió, a munkanélküliség és az eladósodás miatti fokozódó düh kiszámíthatatlan következményekkel járó populizmust szíthat. FT: elárulva érzik magukat a keleteurópai vezetők Reformkormányok, multinacionális cégek és bankok egyaránt a lakossági tiltakozás célpontjává válhatnak, ha a megélhetés kerül veszélybe. Ráadásul vannak arra utaló jelek, hogy egyes nyugati vezetők a nemzeti érdekeket az uniós szolidaritás elé helyezik a válságra adott válaszintézkedések során, és a közép- és ke leteurópai vezetők, akik keményen dolgoztak azért, hogy országukat csatlakoztassák a globalizált Európához, most "elárulva érzik magukat", áll a Financial Times elemzésében. Pavol Demes egykori szlovák külügyminiszter azt mondta a brit lapnak: az embere k (KeletEurópában) most már a liberális demokráciát, a piacot és az EUt kérdőjelezik meg. "Azt látják, hogy olyan országok, mint Franciaország, nemzeti megoldásokra törekszenek, amikor nemzetközi megoldásokra van szükség, (ezért) kirekesztve érzik maguka t" - mondta Demes. Szélsőségek előretörése Szabados Krisztián, a budapesti Political Capital kutatóintézet igazgatója a szélsőjobb erősödő aktivitását tartja aggasztónak, különösen azokban az országokban, amelyekben jelentős cigány kisebbség él. A szaké rtő megemlítette a Jobbikot, amely a múlt hónapban egy helyi választáson 8,5 százalékot ért el. "A Jobbikhoz hasonlók" nagyobb próbája lesz a nyári európai parlamenti választás. A keletközépeurópai vezetők számára nem elsősorban a szélsőségre leadott voksok száma a kérdés - végül is kevés térségi szélsőjobboldali párt szerepelt olyan jól az elmúlt időszakban, mint például a francia Nemzeti Front , de a szélsőséges megnyilvánulások kezelése nehéz lesz. A közintézmények gyengébbek, mint nyugaton, és az
