Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.24 . 25 A Berettyószéplak melletti 18 kilométeres szakaszról is folytak tárgyalások, ahol a terepviszonyok miatt egy viaduktot is meg kell építeni. A miniszter közölte, mivel a kormány pénzszűkében van, idén csak a viadukt megépítését tudják finanszírozni. „2012ig készüljön el az Aranyosgy érestől a határig tartó szakasz, az Aranyosgyéres – Brassó szakasz kapcsán pedig adjanak választ. Ennek a megépítésére ugyanis nincs pénzünk, ezért koncesszióba kívánjuk adni” – szögezte le a tárcavezető. Közölte, amennyiben a Bechtel nem hajlandó ebbe bele menni, személyesen vállalja a felelősséget. „Télig le akarom állítani ezt a projektet. Ha addig nem jutunk megállapodásra, teljes egészében leállítom, mivel amúgy sincs pénzünk. Máshol építünk autópályákat. Leállunk, két évig pereskedünk, és veszítünk 60 – 7 0 millió eurót. Ha azonban folytatjuk a munkálatokat, még ennél is nagyobb összegeket gombolnak le rólunk. A rendelkezésünkre álló pénzből amúgy is autópályát építünk, de máshol” – hangoztatta Berceanu. Hozzátette: annak idején, 20032004ben a NATOcsatla kozás érdekében volt szükség az amerikai társaság által megépítendő autópálya előnyben részesítésére a délebbre húzódó négyes számú páneurópai folyosóval szemben. Cél a túlélés? A miniszter szerint a kormány elsődleges célja az, hogy átvészelje az idei év et, amely „jóval nehezebb is lehet, mint azt el tudjuk képzelni”. Rámutatott, az autópályák építésére mintegy 5600 millió eurót szánnak. Példaként elmondta, a Bukarest – Ploieşti – sztráda első 20 kilométerének kisajátításai több mint 100 millió euróba kerüln ek, ugyanakkor közölte, elképzelhető, hogy vannak olyan megoldások, amelyek révén felgyorsulhat az autópályaépítés, és hétnyolc év múlva néhány ezer kilométernyi sztráda már el is készül. Ezek egy része akár a következő néhány éven belül megépülhet, amen nyiben sikerül a finanszírozásukra alternatív megoldásokat találni. „Az autópályát előbb meg kell építeni, aztán azzal kell kifizettetni, aki használja” – vélte a miniszter. Berceanu szerint minden megépítendő autópályaszakasz koncesszióba adására lehetős ég van. A Nagylak – Nagyszeben sztrádára mintegy egymilliárd eurós európai uniós finanszírozás is rendelkezésre áll, ebből 100 és 200 kilométernyi szakaszt lehet megépíteni. A Nagyszeben – Piteşti szakasz megépítését koncesszióba kívánja adni a kormány, majd a sztráda építője megkapja a teljes Arad – Bukarest sztráda működtetésének jogát. Ez mintegy 10 – 15 éves időtartamra szólna, ami alatt a teljes autópályadíjra jogosult, viszont cserében elvégzi a szükséges építési és karbantartási munkálatokat. Mint kifejtette , a Bukarest – Konstanca autópálya esetében a 100 kilométerenkénti 4 eurós sztrádadíjból – óránként 10 000 autóval számolva – egy hónap alatt 30 millió euró gyűl össze, amit további autópályaépítésre fordíthatnak. Szerző(k): Balogh Levente vissza Kifogásolt referendum Krónika 2009. február 24. Sepsiszentgyörgyön sem szervezhetik meg március 15én az autonómianépszavazást, miután a Kovászna megyei prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon a referendum megszervezésére v onatkozó tanácsi határozatot. Codrin Munteanu prefektus elmondta, a bírósági döntésig a határozatot felfüggesztik, tehát március 15én semmiképp nem lehet megszervezni a népszavazást. Mint arról beszámoltunk, a határozatot januárban második nekifutásra fog adta el a testület, miután első alkalommal az RMDSZes tanácsosok tartózkodása miatt elbukott. A testület Antal Árpád polgármester módosítójavaslatával szavazta meg a tervezetet, miszerint a referendumra megfogalmazott kérdést kettéválasztották, így a seps iszentgyörgyieknek két kérdésre kellene válaszolniuk. Az „Egyetérte Székelyföld autonómiájával?” kérdés egy másikkal egészült ki, mely a megyehatár módosítására vonatkozik. Kovászna és Hargita megyében eddig több mint húsz önkormányzat autonómiareferend umra vonatkozó határozatát támadta meg a prefektúra Azt kifogásolta, hogy a népszavazás Románia új területi felosztására vonatkozik, ami alkotmányellenes. A referendum kezdeményezői szerint a népszavazás ugyan nem teremti meg az autonóm régiót, ezt csak a parlament teheti meg egy erre vonatkozó törvény elfogadásával, de előfeltétele annak. Kincses Előd ügyvéd javasolja, hogy ezentúl az önkormányzatok időpont nélkül döntsenek a referendumról, hogy a határozatok ne semmisüljenek meg a törvényszéki procedúra m iatt.
