Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.24 . 22 Hargita és Kovászna megyék p refektusai a helyi tanácsok mindegyik olyan határozatának érvénytelenítéséért a bírósághoz fordultak, melyben az önkormányzatot az autonómiareferendum megszervezéséről döntöttek. A Hargita Megyei Törvényszék már érvénytelenítette a székelyudvarhelyi önkor mányzat határozatát, amely helyi népszavazást írt ki március 15ére, az ítélet azonban nem végleges. A következőkben döntés várható a csíkszeredai, a borszéki, fenyédi és újszékelyi önkormányzatok hasonló határozataival kapcsolatban is, amelyeket szintén m egtámadott a prefektúra. Szerző(k): Hírösszefoglaló vissza Mielőbb az euróövezetbe Krónika 2009. február 24. A belépési feltételrendszer törlésével mielőbb fel kell venni a keleteurópai EUtagállamokat az euróövezetbe, me rt a keleti térség pénzügyi válsága a valutaunió összeomlásának kockázatát is felveti, áll a Financial Times hétfői elemzésében. Válság. Brit lap szerint az euróövezeti tagság mentheti meg KeletEurópátA londoni gazdasági napilap kommentárrovatának élén közölt szerkesztőségi írás szerint a válság a térségi kormányok két gazdaságpolitikai hibája miatt sújtja aránytalanul erősen KeletEurópát. Az első hiba az volt, hogy a háztartásokat devizaalapú ingatlanhitelek felvételére ösztönözték. Az írás szerint a másik hiba az volt, hogy az új EUtagállamok önkéntes gazdaságpolitikai választásként kezelték az euróövezeti tagságot, ami saját EUcsatlakozási szerződéseik félreértelmezése, mivel csak NagyBritanniának és Dániának van törvényes kimaradási lehetősége. A keleteurópai EUtagállamokat nem arra kötelezték, hogy azonnal csatlakozzanak az euróövezethez, arra azonban igen, hogy a majdani euróbelépéssel összeegyeztethető gazdaságpolitikát folytassanak. „Ha ezt megtették volna, mára már csaknem mindegyikük az euróövezetben lenne. Szlovénia és Szlovákia példája mutatja, hogy megfelelő gazdaságpolitikával lehetséges volt a korai valutauniós csatlakozás” – áll a Financial Times tegnapi írásában. A lap szerint e két ország már biztonságban van, a többiek esetében pedig a halogatás „katasztrófának bizonyult” a pénzügyi stabilitás szempontjából. A mostanihoz hasonló válságok idején nem jó kis, nyitott gazdaságnak lenni „az euróövezet peremén, jelentéktelen valutával és svájci frank alapú jelzálogkölcsönök tömegével” – írta a lap újságírója. Sürgető kérdés a pénzügyi összeomlás Az elemzés szerint a középkeleteurópaiak egy dologban jól döntöttek: bankjaikat eladták külföldieknek. Az osztrák bankok a legaktívabbak, keleteurópai kinnlevőségük eléri az osztrák éves ha zai össztermékérték (GDP) 80 százalékát. A keleteurópai pénzügyi összeomlás lehetősége a legsürgetőbb gazdaságpolitikai kérdés, amellyel az EUnak ma szembe kell néznie, félrekezelés esetén ugyanis a válság magával ránthatja az euróövezetet is, áll az ele mzésben. A legjobb válasz a Financial Times szerint az, ha az eurót a lehető leggyorsabban bevezetik KeletEurópában, ami nyilvánvalóan a „már most sem működő” belépési feltételrendszer „régen esedékes” elhagyását is feltételezi. A kritériumok közül „a l egképtelenebb” az inflációs referenciaszint, amelyet a három legalacsonyabb inflációjú uniós tagállam tizenkét havi inflációjának átlagából képeznek. Az euróövezeti tagjelöltnél a tizenkét havi infláció legföljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg ezt a s zintet. Az EUbeli referenciaszint a jelenlegi helyzetben hamarosan deflációs ráta lesz, így az eurótagságra törekvő EUországok abban az „abszurd helyzetben” találhatják magukat, hogy deflációt kell produkálniuk az euróövezeti belépés egyik feltételekén t. A Financial Times szerint az inflációs előírás nem csak „őrültség”, de más uniós jogszabályokkal is ütközik, a defláció megkövetelése ugyanis az egyik uniós gazdaságpolitikai alapelőírást, az árstabilitási célkitűzést is sértené. Ugyanez érvényes az á rfolyamfeltételre is. Az euróövezet előtti árfolyamrendszerben kötelezően eltöltendő két év alatt a nemzeti valuta legföljebb 1515 százalékkal térhet el az EU hatóságaival közösen megállapított sávközéptől,
