Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-23
MeH Nemzet politikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.23 . 11 Tőkés már a múlt héten világossá tette, hogy éppen azok érdekében vállalta a kompromisszumot, akik most vehemensen ellenzik az általa t alált megoldást. Ebben pedig az is benne volt, hogy az MPP megkaphatja az EPjelöltlista szintén befutóesélyes negyedik helyét. A püspök szerint fő célja ugyanis az volt, hogy az RMDSZen kívüli „nemzeti erőket” politikai játéklehetőséghez juttassa, hiszen véleménye szerint nem elég a pálya széléről folyton kiabálni és szidni az RMDSZt. A Markó Béla és Tőkés László kézjegyével vasárnap ellátott megállapodás értelmében a két szervezet összehangolja a kampánylépéseit, és a kampányban mind az RMDSZ, mind pedi g az EMNT saját szimbólumait használja. A megállapodás szerint a listavezetői helyet Tőkés László püspök, EPképviselő foglalja el, a lista második és harmadik helye az RMDSZt illeti meg – a rendkívül sikeres szereplés esetén pedig szintén befutónak számít ó negyedik helyre az EMNT javasolhat jelöltet. A lista jogilag az RMDSZ listája lesz, a jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát pedig az EMNT adja. A két szervezet ugyanakkor létrehozza az EMEFet, amelynek Markón és Tőkésen kívül tizenkét tagja lesz (hatot az RMDSZ, hatot pedig az EMNT delegál a testületbe). A vasárnapi ceremónián Markó a romániai magyarság egységes érdekképviseletének fontosságáról beszélt, Tőkés pedig arról, hogy a megállapodás nem párt, hanem nemzeti érdeket szolgál. A püspök sze rint azok, akik emiatt őt megalkuvással, elveinek feladásával vádolják, szem elől tévesztik, hogy az erdélyi magyarság ügye elsősorban nem politikai, hanem erkölcsi kérdés. vissza A szövetségi állam megbénításával fenyegetőz nek a boszniai szerbek Hírszerző 20090222 17:07 Nem egyezkednek a horvátok, a szerbek és a bosnyákok. Az alkotmányreform előmozdítását célzó szombati találkozó kudarca nyomán a boszniai szövetségi állam blokádjával fenyegetőznek a Szerb Köztársaság (RS) vezetői. "Már nem hiszek Boszniában!" - idézték vasárnap szarajevói újságok az RS miniszterelnökének szavait. Milorad Dodik azzal fenyegetőzött, hogy a szerbek kivonulhatnak az összes szövetségi szintű állami szervből. Ezzel pedig megbéníthatnák az e gész ország életét. A hercegovinai Mosztárban rendezett tanácskozás célja a régóta tervezett alkotmányreform előmozdítása volt. A három népcsoport (bosnyákok, horvátok, szerbek) politikai vezetői végre egy asztalhoz ültek, hogy tárgyaljanak, ám a találkoz ó botrányba fulladt. Dodik alig félóra után elhagyta a termet, mert a másik két fél visszautasította az általa szabott feltételeket. A szerb politikus azt követelte, hogy terjesszék ki a mindhárom népcsoportot megillető vétójogot a szövetségi állam minden fontos döntésére. A szerbekkel homlokegyenest ellentétes álláspontra helyezkednek a bosnyákok, akik a 4,2 milliós népességnek a felét adják. Ők a vétójog maradéktalan eltörlését szorgalmazzák. Dodik ráadásul azzal a követeléssel is előállt, hogy az alkot mányba kerüljön be egy olyan passzus, amelynek értelmében a szerbeknek joguk lenne kiválni a szövetségi államból. "Ez visszafelé mutató lépés volna" - kontrázott az RS kormányfőjének Sulejman Tihic bosnyák politikus., aki szerint senkinek sem szabad kiváln ia BoszniaHercegovinából, sem pedig felosztania az országot. A mosztári kudarc nyomán zsákutcába jutottak az alkotmány megreformálását célzó erőfeszítések. A reform célja az évek óta belpolitikai bénultságtól szenvedő állam működőképességének a helyreáll ítása lenne. A szövetségi szintű állami intézmények erősítését sürgeti Brüsszel is, amely ettől teszi függővé a balkáni köztársaság közeledését az Európai Unióhoz. A szerbek viszont ezzel ellentétben nagyobb önállóságra törekednek, mégpedig a szövetségi ál lami szervek rovására. A polgárháborút lezáró daytoni megállapodás (1995) értelmében BoszniaHercegovina két entitásból áll: a Szerb Köztársaságból és a BosnyákHorvát Föderációból. Mindegyik saját parlamenttel, kormánnyal, állami
