Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.21 . 36 hogy komolyabb károsodást ne szenvedjen ez a nagyon fontos dokumentum. Mint ahogy azt is dicsér etesnek tartom, hogy a nemzeti tanácsoknak a jelenlegi működése folyik, de a nemzeti tanácsokról szóló törvény jövendőbeli elfogadását is nagyonnagyon lényegesnek hiszem. Ha szépen halad az együttműködésnek ezen az útján Magyarország és Szerbia, akkor az európai kisebbségvédelmi rendszernek a kialakulásához, megerősödéséhez is hozzá fogunk tudni járulni. Hiszen immáron a lisszaboni szerződés tartalmazza a kisebbségek jogainak a védelmét mint alapvető célkitűzést. A kisebbségi személyek jogainak a védelmétő l nincs messze a kisebbségi közösségek jogainak a védelme, és hosszabb távon arra kell berendezkednie ennek a két országnak, hogy legyünk mi azok Európában, akik kisebbségvédő megfontolásokat, szempontokat vetünk fel, és ennek haszonélvezője lehet a vajdas ági magyarság és a kisszámú magyarországi szerb közösség is. ■Gondját viselik a magyarországi szerb közösségnek? – Magyarországnak soha nem szabad elfelejtenie, hogy ha kevesebben is vannak a kisebbségek, de a magyarországi nemzetiségeknek a védelme, az ő jogaiknak az érvényesítése számunkra alapvető kötelesség. Hiszen a magyar nemzetpolitika hitelét nagyon mélyen alááshatja, ha az anyaországban problémák merülnek fel az etnikumközi kapcsolatokban. Egy másik nagyon fontos terület is elválaszthatatlanul id e kapcsolódik: az európai integrációban való együttműködés. Szerbia számára a mostani politikai felállás kedvező az európai integráció szempontjából. ■Ki tudná ezt fejteni bővebben? – Azt gondolom, hogy az európai integráció irányában elkötelezett politi kai vezetése van ma ennek az országnak, léteznek más hangok is, tudok róla, de a választás, amit most, nem olyan régen maguk mögött hagytak, az egyértelműen arról szól, hogy egy orientáció volt Európa vagy nem Európa irányába, meghatározták, merre fejlődjö n ez az ország. Most Európa sem fenékig tejfel, de nyilvánvaló, hogy Szerbia számára az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában Magyarország kiemelkedően fontos szereplő lehet. Gondoljunk csak arra – hogy most néhány konkrétumot mondjak – : a jövő év január 1jén az a trió veszi át az Európai Unió elnöklését, amelynek Magyarország is tagja. Könnyen lehet, hogy a tagjelölti státust már ez a trió fogja megadni Szerbiának, s az is előfordulhat, hogy éppen a magyar elnökség időszakában kezdődnek majd meg a csatlakozási tárgyalások. Mi Magyarországon elkezdtük az intenzív felkészülést erre a 2010/11es európai uniós elnökségi időszakra, és ez például teljesen kézzelfogható területe annak a hozzájárulásnak, amit Magyarország tehet Szerbia felzárkózásáért az E Uhoz. Ugyanebben a sorban említeném a vízumkényszernek az ügyét is. ■Mi várható? – Talán ez már az idén megvalósulhat. Akkor, amikor a vajdasági magyarok kettős állampolgárságot kértek Magyarországtól, és az a nagyon drámai, sőt szégyenletes döntés szül etett, akkor, 2004. december 5én – ami nem válik a büszkeségére semelyik magyarországi politikusnak sem – már az egyik legfontosabb megfontolás az volt, hogy ne szakadjanak meg az emberi, gazdasági, kulturális kapcsolatok azzal, hogy Magyarország az Európ ai Unió tagjává válik. Sajnos az elmúlt egykét esztendőben, amikor az EU tagjai lettünk, ezek a kapcsolatok nagyon komoly csorbát voltak kénytelenek elszenvedni, ezért most a vajdasági magyarok miatt is és a szerb állampolgárokkal való kapcsolattartás mia tt is kiemelkedően fontos, hogy a vízumkényszert sikerüljön feloldani, és a vízummentességet Magyarország aktív hozzájárulásával megvalósíthassuk. ■Méltán bízhatunk abban, hogy ez még az idén megoldódik? – Reális esélyt látok rá. ■A hároméves parlamenti ciklus után, visszatekintve a külügyi bizottságok – a szerb és a magyar – együttműködésére, miről tud beszámolni, elég intenzívek és aktívak voltake a kapcsolatok? – Jelentős eredménynek tartom azt, hogy volt közöttünk kapcsolat. Gordana Čomić elnök ass zonnyal jó együttműködést alakítottunk ki, és több alkalommal közösen léptünk fel például a toleranciatáborban, más hasonló rendezvényeken, és úgy vélem, hogy mégis ez az együttműködés lehetett volna valamivel intenzívebb. A jövőben azt tartanám kívánatosn ak – azzal, hogy most létrejött a három törvényhozás között ez az intézményes
