Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.21 . 12 igazolódott vissza az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén is, amely azonban abból a szempontból bíztató volt, hogy az alapirányban egyetértés körvonalazódott. Úgy láttam, munkaadóknak és munkavállalóknak nem a k ormánnyal, hanem egymással van vitája. A kormány azon dolgozik majd, hogy e különbözőségek mihamarabb - ahol csak lehet - egyetértéssé változzanak. Jót tenne az országnak, ha a nemzeti megállapodás megszületne. - Jövőre nagyjából 550 milliárdot vesznek vi ssza az állami kiadásokból. - Igen, ennyivel kevesebből finanszírozzuk jövőre a dolgainkat. Ez nagyon sok pénz. - Lehet már előre tudni, kik a változtatások nyertesei és vesztesei? - A gazdaság megerősítéséről és a munkahelyek megőrzéséről szólnak ezek a lépések. Ez ma a legfontosabb feladatunk. Ha nem csökkentjük a munkára rakódó terheket, még több munkahely veszhetne el. A járulékcsökkentéssel viszont nem csak ebben lépünk előre, hanem olyan alacsony lesz a járulék, hogy az versenyképes a környező ors zágokéval. Így mire véget ér a válság, és a befektetők régiúj terepet keresnek, jobbak lesznek az ország esélyei. Az átlagbér környékétől felfelé egyre jelentősebb összeg marad az emberek zsebében. Azzal, hogy a családi pótlék bekerül az adózásba, azt érh etjük el, hogy aki kevesebbet keres, semennyit, vagy minimális összeget veszít, a jómódúaktól pedig többet tudunk visszavenni. Nagyjából megőriztük a 13. havi nyugdíj intézményét. A legrászorultabbak juttatása, a 80 ezer forint alatti nyugdíjak beépülnek a rendszerbe, és a mindenki másé is megmarad 80 ezer forintig. Ugyanakkor emeljük a korhatárt és változtatunk az indexáláson is, hogy a következő generációk nyugdíját is biztosíthassuk. - Az áfaemelés azonban terhet jelent mindenkinek. - Olyan alacsony a z infláció és olyan harc folyik a vevők kegyeiért amiatt, mert visszafogottabban vásárolunk, hogy az elemzők szerint az árakban kevésbé lesz érzékelhető a változás. Mindezek mellett is azt kell mondanom, hogy minden ágazat eddigi költségvetési támogatásábó l vissza kell vennünk a takarékosság érdekében. És ez bizony nem lesz egyszerű. De azt tesszük, ami az ország érdeke. - És akkor még ott vannak a devizahitelesek, akik egyre nagyobb összegű törlesztőrészletről kapnak számlát. - Ez is rendkívül komoly pro bléma, amit a világválság sózott ránk. Akinek nincs hitele, azért morog, mert miért segítünk azokon, akik felelőtlenül vállaltak hitelt. Akinek viszont van - másfélmillió magyar, plusz a családtagjaik , hozzánk fordulnak. Mi pedig nem engedhetjük el a kez üket. - Túl fogjuk "élni" a világválságot? - Olyan történik a világban, ami még soha. Nekem pedig nincs más választásom, mint ezredszer is elmondani, hogy itt bizony mindenkinek sérülni fog kisebbnagyobb mértékben az érdeke. Mindenkinek. Minden embernek , családnak, vállalatnak, valamennyi kormánynak és nemzetnek. A kormányoktól egyre többet várnak az emberek és a vállalatok, miközben az államoknak is egyre kevesebb a bevétele. Az a politikus, aki ilyenkor azt mondja, hogy meg tudjuk úgy védeni az emberek érdekét, hogy ők semmit nem veszítenek - az a politikus hazudik. Az becsapja az embereket. Észre kéne venni végre mindenkinek: most olyan a helyzet, mint amikor dúl a vihar a tengeren, és muszáj hátrakiabálni, hogy "mindenki azonnal a vitorlákhoz az evező khöz, a gépházba!" Itt nincs mese! Itt dolgozni kell! A vihar következményeit csak együtt enyhíthetjük. Az nem rendjén való, hogy némelyek csak ölbe tett kézzel üldögélnek és mindenre fintorognak. - Mégis hiányzik a döntések mögül a társadalmi támogatás. Az emberek jobban szeretnek bűnbakot keresni, kapitányváltást szorgalmazni. - Amikor azt kérdezik az emberektől, mi most a legnagyobb problémájuk, azt mondják: a válság és a munkahely elvesztése, vagy attól való félelem. A kormányváltás nem tartozik ezek közé. Sem nálunk, sem máshol. És persze nem mondják a német kancellárnak, a francia elnöknek vagy a lengyel miniszterelnöknek, hogy ő a hibás, amikor mindenki tudja, hogy nem ők. A válságot nem oldja meg kormányváltás. Olyan esetben különösen nem, amikor az
