Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.18 . 36 Szász Jenő: odalett az erkölcsi tőke Krónika 2009. február 18. Szász Jenő elnök szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) nem kívánja támogatni az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nem zeti Tanács közös választási listáját, és továbbra is az RMDSZen kívüli élet megtestesítője kíván lenni, ezt a szerepet vállalja majd a júniusi EPválasztásokon is. A polgári párt vezetője az RMDSZ és az EMNT közötti megállapodást kommentálva a Krónikának kihangsúlyozta: egy pártlistát soha nem lehet nemzeti listának nevezni, így az RMDSZ sem tud önmagában nemzeti listát állítani, függetlenül attól, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, Tőkés Lászlónak a neve is szerepel rajta. Egy pártlistát soha nem lehet nemzeti listának nevezni, így az RMDSZ sem tud önmagában nemzeti listát állítani, függetlenül attól, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, Tőkés Lászlónak a neve is szerepel rajta – kommentálta Szász Jenő az RMDSZ és az EMNT közöt ti megállapodást a Krónikának. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint egy koalíció lett volna szükséges ahhoz, hogy a nemzeti öszszefogás megszülessen. „Erősen él emlékezetünkben az élmény, mikor a szatmárnémeti Láncostemplomban gyülekeztünk Tőkés Lás zló hívására, miközben az RMDSZ néhány száz méterrel odébb éppen megfosztotta a püspök urat tiszteletbeli elnöki címétől. Nem hisszük, hogy az RMDSZ azóta javult volna, inkább tovább romlott, az erkölcsi válság tovább mélyült, a bizalmatlanság pedig erős ödött” – fogalmazott a polgári párt elnöke, aki szerint az MPP által javasolt magyar koalíció gondolata éppen a bizalmatlanságot és az erkölcsi válságot lett volna hivatott enyhíteni. Hangsúlyozta, jelen állás szerint odalett mindaz az erkölcsi és politika i tőke, amelyet az erdélyi magyarság számára a másfél évvel ezelőtti európai parlamenti választások jelentettek. „A polgári párt a továbbiakban is az egyenes beszéd pártja kíván lenni, és természetesen az elkövetkező időszakban sem leszünk partnerei közös ügyeink elmaszatolásának. Semmilyen formában nem támogatjuk ezt a listát, de Tőkés Lászlónak sok sikert kívánunk, és továbbra is folytatni kívánjuk az együttműködést” – fogalmazott Szász Jenő. Arra a kérdésünkre, hogy a pártelnök véleménye szerint az MPPt miért hagyták ki a tárgyalásokból, Szász Jenő úgy nyilatkozott: szerinte az RMDSZnek nem állt szándékába létrehozni az MPP által korábban javasolt erdélyi magyar koalíciót. „Hallhattuk, olvashattuk a napokban az RMDSZ csúcsvezetésének magyarázkodásait, hogy Markó Béla nem kíván tárgyalni az MPPvel mindaddig, míg én vagyok az elnök. Ezek mondvacsinált indokok, kifogások, túltettük magunkat rajta – mondta Szász Jenő. – Az MPP továbbra is az egyenes beszéd pártja, az RMDSZen kívüli élet megtestesítője kí ván lenni, ezt a szerepet vállalja majd az EPválasztásokon is. Az építkezés marad hátra, annak érdekében, hogy az egyenes beszéd képviselve legyen azokkal az erőforrásokkal, amelyekkel rendelkezünk.” Szerző(k): Gyergyai Csaba v issza Eckstein elemzi a székelyföldieket Krónika 2009. február 18. Gazdasági kérdésekben azonos véleményen vannak, az autonómia ügyében viszont nem értenek egyet a székelyföldi magyarok és románok – erre a következtetésre jutott a székelyföldi látog atása során EcksteinKovács Péter. Az elnöki tanácsadó elmondta: Traian Băsescu számára készít elemzést a Kovászna és Hargita megyében szerzett tapasztalatairól. Eckstein tegnap Sepsiszentgyörgyön a sajtó képviselőivel is találkozott. A beszélgetés során elmondta, azt tapasztalta, a gazdasági és a fejlesztési kérdéseket teljesen egyformán látják a magyar és a román önkormányzati elöljárók. Hangsúlyozta: a magyar és a román polgármesterek is a háromszéki utak állapotát tartják a legnagyobb gondnak, de ezt az államelnök is jól tudja, hiszen személyesen tapasztalta. A kisebb települések polgármestereinek gondot jelent a pályázati önrészek előteremtése, ebben remélnek támogatást. A kiürült kaszárnyák, katonai épületek az ország többi részében már az önkormány zatokhoz kerültek, Kovászna megyében viszont ez nem történt meg – panaszolták el a polgármesterek.
