Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.18 . 16 Ma lett egyéves Európa legfiatalabb állama, az önálló Koszovó. A függetlenség kikiáltása óta eltelt tizenkét hónap kijózanítóan hatott: a volt délszerbiai tartományban élők leszámoltak azzal az illúzióval, hogy az önálló államiság nyomán gyorsan, érezhetően javul a gazdasági és szociális helyzet. Az új államot egyelőre csak 54 ország ismerte el. A diplomáciai fejlemények mellett nem túlságosan szívderítő a több mint 90 százalékban albánok lakta független ország gazdasági helyzete. Koszovó Európa szegényháza: a lakosság csaknem fele a szegénységi küszöb alatt él, vagyis kevesebb mint napi 1,5 euróból tengődik, a víz- és az ára mszolgáltatás akadozik. A munkanélküliség hivatalosan is 40 százalék – egyes körzetekben ennek a kétszerese – , miközben a népesség ütemesen nő, a lakosság csaknem fele 20 éven aluli. Akinek van munkája, az sincs könnyű helyzetben: az átlagkereset havi 220 euró, miközben egy kiló hús hat és fél eurót kóstál; a koszovóiak zöme rá van utalva a külföldön – német nyelvterületen, illetve a skandináv országokban – dolgozó rokonok, ismerősök hazautalásaira. Emellett nagyüzemben folyik a csempészet, súlyos gond a szervezett bűnözés. A fejlődés hiánya egyebek között a mindent elborító korrupcióra vezethető vissza. Az erőtlen központi hatalom ötvöződik a családi kapcsolatok felhasználásával való ügyintézés albán hagyományával, aminek eredményeként az egyszerű hivatal i ügyektől az ösztöndíjak, sőt az állami megbízások odaítéléséig mindent áthat a kenőpénzek rendszere. Noha az EUnormáknak mindenben megfelelő törvényeket fogadtak el, e jogszabályok gyakorlati érvényesítése finoman szólva is döcögve halad. Noha tav aly nyáron Brüsszelben 65 állam, illetve az EU összesen 1,2 milliárd euró újjáépítési segélyt ígért Koszovónak, s máris jelentős összegeket pumpáltak a fiatal államba, ennek egyelőre kevés jele van. Idén ugyan várhatóan döntés születik egy 2100 megawatt te ljesítményű áramtermelő üzem felhúzásáról – ha ez megvalósul, Koszovó képes lesz áramot exportálni – , de a gyengélkedő gazdaság felélesztéséhez - például a barnaszén, cink- és ólomkészletek kiaknázásához – külföldi befektetésekre lenne szükség. Ezek azonb an az országban uralkodó viszonyok, a bizonytalanság miatt egyelőre elmaradnak. A stabilitással kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat jól tükrözi az erőteljes nemzetközi jelenlét: az ENSZ folytatódó megbízatásával (UNMIK) párhuzamosan megkezdte működését a z EU igazságügyi és rendészeti missziója, az EULEX, miközben 15 ezer NATOkatona ügyel a rendre. Miközben az elmúlt egy évben megszülettek az önálló Koszovó állami szimbólumai – elfogadták az alkotmányt, 18 országban létesült koszovói nagykövetség, továb bi kilencben konzulátus, nyár óta külön útlevelet bocsátanak ki, s a múlt hónapban megalakult a majdani hadsereg csírája – , belpolitikai téren csigalassúságú a haladás. Mindennapos a hatásköri összeütközés az UNMIK és az EULEX között. Az északon egy tö mbben élő mintegy 50 ezer szerb teljesen kivonta magát a pristinai koszovói albán kormány fennhatósága alól; az itteni közalkalmazottaknak, orvosoknak, tanároknak, bíráknak Belgrád is fizetést folyósít, méghozzá magasabbat, mint Szerbiában, s az itt élők a születési anyakönyvi kivonattól kezdve a személyi igazolványon és az útlevélen át a jogosítványig minden iratot Szerbiában állíttatnak ki. Hashim Thaci, a fiatal balkáni állam kormányfője mindezek ellenére derűlátó. "Koszovó a NATO, az Európai Unió és a z ENSZ tagja lesz, és az egész világ el fogja ismerni (önálló államként)" – hangoztatja. Pristinában dolgozó diplomaták ugyanakkor rámutattak arra: Koszovó egy évvel a függetlenség kikiáltása után már nem szerepel a világlapok címlapjain, s több jelből i s arra lehet következtetni, hogy nincs olyan külföldi ország,
