Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.17 . 28 lehetővé, mint ha a kormány figyelembe venné a gazdaság mínuszba hajló „növekedését” is. Gyurcsány Ferenc szerint az indexálás módosításával és a korhatár emelésével 2050ig garantálni lehet a nyugdíjak kifizetését. Az adómódosítások terén fontos megemlíteni, hogy a járulékcsökkentés mértéke 5 százalékpontos lesz, cserébe nem emelkedik a tételes eho, valamint hogy mindez 2009. július 1. és december 31. között csak a bérek első 143 ezer forintjára vonatkozik. A személyi jövedelemadó sávhatára az idén 2,2 millió, jövőre pedig 3 millió f orintra nő, ugyanakkor 19 és 38 százalék lesz a két adókulcs mértéke. A 19 százalékos általános adómérték irányába mutat a társasági adó átalakítása is, ennyi lesz ugyanis a cégek nyereségére rakódó elvonás, kedvező változás ugyanakkor, hogy a kormány kive zeti a társas vállalkozások különadóját – akárcsak a magánszemélyekét. Az adómódosítások hatására a minimálbér kétszereséig valamivel rosszabbul, a felett azonban jobban járnak az adófizetők (lásd táblázatunkat). Arról, hogy pontosan milyen adókedvezmények szűnnek meg, valamint hogy mely, jelenleg adómentes juttatásokat terhelnének meg közteherrel, a kormányfő tegnap sem árult el részleteket. Biztosan sor kerül azonban az áfa 3 és a jövedéki adó 3 – 7 százalékpontos megemelésére, ugyanakkor egységes, értékala pú ingatlanadóra a jelek szerint csak 2011től számíthatunk. Mindezek mellett a miniszterelnök kilátásba helyezte olyan húzóágazatok támogatását, mint a jármű- vagy a gyógyszeripar és a logisztika. Cél ugyanakkor a munkaerőigényes ágazatok megerősítése is , elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a turizmus vagy az építőipar területén. Nagyobb hangsúly kerül a megújuló energiaforrások használatára, miközben a paksi atomerőmű új blokkal bővülhet. A kormány számára fontos cél az állami működés megújítás a is, ennek jegyében szigorítanák a lobbi- és pártfinanszírozási törvényeket, életre hívnák a Közérdekvédelmi Hivatalt, és csökkentenék a parlamenti és önkormányzati képviselők számát. Az első törvényjavaslatok két héten belül kerülhetnek a kormány asztalá ra. A módosítások túlnyomó része „feles” törvényeket érint, ám van néhány olyan javaslat, amelyhez kétharmados országgyűlési támogatás szükséges. Kormányzati forrásokból azonban úgy tudjuk: a kabinet egyelőre úgy számol, nem lesz szükség pótköltségvetés be nyújtására. Homlokegyenest eltérő álláspontok A válság ellen védelemre van szükség, és megvan a kitörés lehetősége – fogalmazott Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Úgy véli, van rá esély, de ehhez cselekedni is kell, erről szólt a kormányfő beszéde . „Mi elmondtuk, ezt hogyan gondoljuk, s várjuk az ellenzék javaslatait is.” A bejelentett Gyurcsánycsomag egy újabb megszorító csomag – vélte Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte az ország gyenge gazdasági teljesítményéről a kormány tehet . Úgy véli, a szocialisták kormányzása alatt az ország 10 évet zuhant vissza egyes mutatók – az államadósság, a forint árfolyama és az ipari termelés – tekintetében. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, frakcióvezetője kijelentette, a Gyurcsánykormány története k udarcok története. Előkészítetlen volt a miniszterelnök beszéde – nem hallhattunk sem háttérszámításokat, sem elemzéseket benne – , s inkább hasonlított egy egyetemi előadásra, mint egy kormányfői beszédre – közölte Dávid Ibolya, az MDF elnöke. A pártelnök bírálta Gyurcsányt a korábbi ígéretei megváltoztatása miatt. A miniszterelnök beszéde túl későn hangzott el, s túl kevés volt – mondta Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke. A program egy része szimpatikus a párt számára, azonban hiányolják a konkrétumokat – fogalm azott. KÁ Vélemény Német kamara: az állam hatékonysága is fontos A bejelentett javaslatokat érdemben csak a megvalósítás részleteinek a birtokában lehet minősíteni – közölte Vahl Tamás, a Német – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ugyanakkor hangsú lyozta: az ország versenyképessége nemcsak a vállalatok versenyképességétől függ, hanem attól is, mennyire hatékony az állam. Az utóbbit illetően nem hangzottak el konkrét új javaslatok, nem látható még, hogyan kívánják megvalósítani a bejelentett kiadáscs ökkentéseket. A vállalatok versenyképességét hosszú távon javíthatja a munkaadói járulékok öt százalékpontos csökkentése, hozzájárulhat a foglalkoztatottság növeléséhez. A különadó megszüntetését nagyrészt felemészti a társasági adó három százalékpontos em elése, de legalább hozzájárul az adózás egyszerűsítéséhez. A nyugdíjkorhatár tervezett emelése jó irányba mutat, a kamara hiányolja viszont a korkedvezményes nyugdíjazás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket, ráadásul szerintük a foglalkoztatottság nö velésének legfontosabb eszköze az új munkahelyek létesítése, az utóbbi pedig beruházásokat, kiszámítható, megbízható, versenyképes üzleti és gazdaságpolitikai környezetet igényel.
