Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.17 . 9 Orbán Viktor Tőkés Lászlóval találkozott Budapest, 2009. február 16., hétfő (OS) - Orbán Viktor a mai napon találkozott Tőkés László európai parlamenti képviselővel. A Fidesz elnöke szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és személyesen Tőkés Lászlónak köszönhetően kiváló esély van arra, hog y a következő ciklusban is hiteles, közbizalmat élvező emberek képviselhetik az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben. Minden eddiginél nagyobb szükség is lesz Brüsszelben az egyenes, őszinte, becsületes magyar hangra, amellyel világossá lehet te nni, hogy Európában nem lehet kettős mércével mérni: az az autonómia ugyanis, ami a kontinens számos nemzeti közösségét megilleti, az megilleti az erdélyi magyarságot is. Tőkés László szerepvállalásának köszönhetően adott a lehetőség, hogy az erdélyi magya rság autonómiájának minden eddiginél erősebb képviselete legyen az Európai Parlamentben. vissza Román lapok: Basescu nacionalista szavazatokra is pályázik Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2009. február 16., hétfő (MTI) - Traian Basescu a nacionalista román szavazatokra is pályázik, amikor élesen elutasítja a területi autonómia lehetőségét, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) hibáztatja Székelyföld elmaradottságáért - ezt a véleményt fejtet te ki hétfőn a bukaresti román lapok többsége. "Basescu és a székelyek eltérő módon olvassák az alkotmányt" - írta címében az Adevarul arra utalva, hogy a román államfő éppen az ország alaptörvényére hivatkozva utasítja el Székelyföld területi autonómi áját, azt hangsúlyozva, hogy Románia "nemzetállam". A lap megszólaltatja Cristian Parvulescu szociológust, aki szerint Basescu székelyföldi kijelentéseinek van egy rövid, egy közép és egy hosszú távú célja. Az elsőt a vasárnapi kolozsvári időközi válas ztás jelentette: a szombati látogatáson az államfő állítólag még ebben a formában próbálta erősíteni az ő pártjaként emlegetett DemokrataLiberális Pártot (PDL) a kincses városban. Akkor ugyanis korántsem volt biztos még, hogy e párt jelöltje megnyeri az első fordulóban a választást, ha pedig második fordulóra kerül sor, akkor a PDL Parvulescu szerint bajba került volna (azóta kiderült, hogy a PDL jelöltje első körben győzött). Középtávon a politológus szerint Basescu magához akarja vonzani a parlame ntből kihullott NagyRománia Párt (PRM) szavazóbázisát az idei elnökválasztásokon. Parvulescu úgy véli: a hosszú távú cél jelenti a legnagyobb veszélyt a románmagyar kapcsolatok jövője szempontjából, mert - mint a politológus megállapítja - jelen pillanat ban éppen fordítva zajlik a "tisztogatás", vagyis sorra váltják le a magyar tisztségviselőket, és állítanak a helyükre románokat. Az elnökválasztás szempontját véli felfedezni Basescu megnyilatkozásaiban a Cotidianul is. E lap úgy fogalmaz: Basescu a V adim Tudor PRMelnök által hátrahagyott úton fut tovább, nacionalista voksokért versenyez az általa meglehetősen korán elkezdett választási kampányban. Alin Teodorescu szociológus maga is így értékeli a dolgot. A már említett Cristian Parvulescu e lapban i s megszólal, megállapítva: a területi autonómia rendkívül kényes kérdéséről nem lehet a végtelenségig elkerülni a vitát. A Jurnalul National azt írja, hogy véget ért a Basescu és az RMDSZ közötti szerelem. A november végi választások után az államfő mé g nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy a magyarok érdekvédelmi szervezetének helye van a kormányban, ma viszont ugyanezt a szövetséget okolja a székelyföldi megyék elmaradottságért. A Gandul úgy látja: Basescu kijelentése az RMDSZt a politikai beszédstí lus radikalizálódása felé taszítja. A jelentősebb napilapok közül csak a Ziua kommentátora ad teljesen igazat Basescunak. A szerző szerint ő a rendszerváltás utáni első román államfő, aki nyíltan szembe mer szállni az RMDSZ román politikai erőket "zsar oló" magatartásával. vissza Solana az ukrajnai „rendkívül rossz hírekről” www.umdsz.uz.ua /UNIAN/ 2009.02.16. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője k itart amellett, hogy az orosz — ukrán gázkonfliktusnak nemcsak gazdasági, hanem politikai összetevői is vannak. Ahogy arról a Gazeta.ru tájékoztatott, Javier Solana két alapvető elemet nevezett meg a problémát illetően. „Az elsőt a technikai szakvélemények s egítségével meg lehet oldani. A konfliktus másik részének politikai természete van. Csak szakvéleménnyel, mint a technikai gáz esetében, itt nem lehet segíteni” — mondta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Javier Solana azt is kiemelte: „Nincs semmi jó abban, hogy Ukrajnában még mindig tart a politikai súrlódás az elit körében. És ez rendkívül rossz hír a krízis alatt”.
