Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.03 . 15 európai uniós elvárásnak. „Noha sokat lehet még tenni a Romániában hivatalosan elismert 19 nemzeti kisebbség érdekében, egyetlen olyan dokumentum vagy elemzés sem létezik, amely megkérdőjelezné Románia kisebbségpolitikáját” – jelentette ki a román elnök. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kapcsán Băsescu azt mondta: a romániai magánegyetemek költségvetési finanszírozása nem lehetséges, de hozzátette, hogy bármelyik állami vagy magánegyetem részt vehet állami költségvetésből vagy európai alapokból finanszírozott tudományos kutatásokra vonat kozó közbeszerzéseken. Magyarország támogatja a területi autonómiát Sólyom László szerint Magyarország továbbra is lehetségesnek tartja a romániai magyarok területi autonómiáját, támogatja ezeket a törekvéseket. Románia és Magyarország között jók a kapcso latok, ez azonban nem zárja ki a véleménykülönbségeket. „Soha nem kételkedtünk abban, hogy Románia kisebbségpolitikája megfelel az EU elvárásainak” – szögezte le a köztársasági elnök. Hozzátette: egyes európai államok elismerik a területi autonómiát, mások nem. A kulturális autonómiát valószínűleg Románia is elismeri, csak nem közösségi jogként – mondta Sólyom. Magyarországhoz képest az a különbség, hogy a kulturális autonómiát nem kollektív, hanem egyéni jogként ismerik el – tette hozzá. „Magyarország lehetségesnek tartja a területi autonómiát, és továbbra is támogatja a romániai magyarság ez irányú törekvéseit, természetesen a román alkotmány szabta keretek között” – fogalmazott Sólyom László. Parlamenti képviselet a magyarországi románoknak A magyar köztársasági elnök elmo ndta, román kollégájával megállapodtak abban, hogy a magyarországi román kisebbség képviseletet kapjon a budapesti Országgyűlésben. A magyar kormány létrehozott egy bizottságot, amely kidolgozza az erre vonatkozó törvényes szabályozást – tette hozzá Sólyom . A magyar államfő kifejtette, a magyarországi nemzeti kisebbségek saját önkormányzatokat hozhatnak létre a magyar alkotmány által biztosított kollektív jogok alapján. „Az önkormányzati rendszer valamelyest kompenzálja a parlamenti képviseletet. A román ne mzeti közösség kis létszáma miatt meglehetősen nehéz a parlamenti mandátumszerzés, mivel egy országgyűlési képviselő megválasztásához legalább 40 ezer szavazat szükséges” - tette hozzá. A magyar alkotmány államalkotó tényezőkként ismeri el a nemzeti kisebb ségekhez tartozó személyeket, Rmániától eltérően pedig Magyarország nem nemzeti egységállam – az államalkotó kisebbségek pedig kollektív jogokkal is rendelkeznek Traian Băsescut a köztársasági elnök hivatalában, a Sándor palotában fogadta Sólyom László. A román elnök kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. Băsescut elkísérte Cristian Diaconescu külügyminiszter és EcksteinKovács Péter, az elnök kisebbségügyi tanácsosa is. Traian Băsescu a kétoldalú elnöki tárgyalás után a program szerint t alálkozott Gyurcsány Ferenc kormányfővel és egyeztetett Szili Katalin házelnökkel. Az MTI magát megnevezni nem kívánó kormányzati forrásból úgy tudja, Gyurcsány Ferenc azt az álláspontot képviselte a román államfővel folytatott tárgyalásán, hogy legitim tö rekvés az erdélyi magyar autonómia. A magyar miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás, hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni. Băsescu hétfő délután megkoszorúz ta a Magyar Hősök Emlékművét, valamint az Új Köztemetőben a román hősök sírját is. Kedden látogatást tesz a gyulai Román Oktatási és Kulturális Központban, majd a Szent Miklóskatedrális püspökénél. vissza Szerző(k): Hírösszef oglaló Dačić arra számít, hogy megszűnik a vízumkényszer Vajdaságma.info 2009. február 2. [19:41] Ivica Dačić (a képen) szerb kormányfőhelyettes, belügyminiszter a Beta hírügynökségnek kijelentette, hogy „számottevő haladást értünk el a vízumrendszer liberalizálása feltételeinek teljesítésében és arra számítunk, hogy az év végéig pozitív ajánlást kaphatnánk, s Szerbia felkerülhet az úgynevezett schengeni fehérlistára”. Elmondta, hogy az Európai Bizottság szakértői a szerb belügyminisztérium képviselői vel megvitatják a
