Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.09 . 34 jöhetnek egyszerű emberek is, akik el akarják mondani a véleményüket, jöhetnek pártok is, civil szervezetek, mindenki, aki a magyarság érdekében tenni akar. Ha bírálni kell, akkor bírálni fo gunk, ha megoldást kell keresni, akkor pedig ezen dolgozunk majd. Nem tervezzük bejelentett szervezetként működtetni ezt a kezdeményezést, nem lesz alapszabályzata, hanem elvek alapján tervezzük működtetni. Aki ezeket az elveket a magáénak vallja, azt szív esen látjuk – mondta Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke. Az összejövetelen szó volt Becsey Zsolt EU parlamenti képviselő indítványáról, amelyben azt kérte, hogy az 1944ben és 1945ben a vajdasági magyarokat ért atrocitások elismerése és feldogozása legyen a feltétele Szerbia Európai Uniós integrációjának. Megemlítették még, hogy Becseyt nem jelölték újra EU parlamenti képviselőnek, ami miatt a vajdasági magyarok károsítva érezhetik magukat, mert Becsey kiállt az itteni magyarságért. Az összejövetel résztve vői egy levelet terveznek elküldeni az Európai Parlamentnek, amelyben az atrocitásokról lenne szó. Továbbá, egy szakmai bizottságot hoztak létre az atrocitások feldolgozására, amely történészekből áll. A tanácskozás résztvevői sajnálkozásuknak adtak hang ot, hogy nem jöttek el a VMSZ és a VMDP képviselői. Ennek a fő okát a pártok rivalizásában látják, ehelyett egyfajta megbékélést szeretnének kezdeményezni a magyar pártok között. Az értekezleten szóba került a Magyar Nemzeti Tanács is. Elhangzott, hogy na gyon nagy kára származik a vajdasági magyarságnak abból, hogy szerintük nem létezik egy legitim Magyar Nemzeti Tanács, ugyanis a jelenleginek 2006. szeptember 21én lejárt a megbízatása. Igaz, nincsenek új törvények, amelyek szabályoznák a Magyar Nemzeti T anács működését, de túl sok idő múlt el azóta – vélték az egybegyűltek. Napirenden volt a bíróságok és az ügyészségek kérdése is. A tanácskozás résztvevői a bíróságok hatásköreiről szóló törvényt rossznak tartják, és javaslatot tettek a magyar parlamenti képviselőknek, hogy az alkotmánybírósági beadványt készítsék el, de erre nem kaptak választ, ezért úgy határoztak, hogy ők elkészítik. Az ötödik napirendi pont a tanácskozáson a Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló egyesület kérelme volt, hogy az újv idéki futaki úti temetőben egy emlékművet állítsanak fel, a második világháborúban ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emlékére, amelyet egyhangúlag támogattak a résztvevők. vissza Tapasztalatcsere és együttműködés – A hét végén a magyarszerb civil együttműködés lehetőségeiről tartottak konferenciát Adán Magyar Szó 2009.02.09. A szegedi Regionális Média és Művészeti Alapítvány, valamint az adai DélTisza Menti Régió polgárok egyesülete Adán konferenciát rendezett Civil együttműködés a magyarszerb környezetben címmel. Csonka Áron, az adai községi képviselőtestület elnöke nyitotta meg tanácskozást, amelynek céljairól Láng János, a szegedi alapítvány képviselője beszélt. Elmondta, hogy a magyarországi és szerbiai civil sz ervezetek közötti kapcsolatteremtés és együttműködés kialakítása a cél. Az adai konferencia egy találkozósorozat első állomása volt, amely következő helyszíne egy hónap múlva Szegeden lesz, ahol ugyanezen a címen tartanak tanácskozást. A konferencián töb b előadás hangzott el hazai és magyarországi előadóktól. Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja az Európai Uniós integrációs folyamatokról beszélt, Nebojša Marjanović, a belgrádi Panonia Interkultura civil szervezet képviselője pedig a szer biai és magyarországi civil szervezetek együttműködési lehetőségeiről. A szegedi alapítvány képviselői közül Kimpián Péter az NGOk szerepéről, Forgách Ilona a multietnikus értékek közvetítéséről szólt, Lang János az EU integrációról, Marik István pedig az internet szerepéről és lehetőségeiről az Unióval való kapcsolattartásban. A pécsi Baranya Szerb Egyesület elnöke, dr. Predrag Mandić előadást tartott az információs csatornák szerepéről a többnyelvű közösségek közötti kiegyensúlyozott kapcsolatokban, Misk olczi József, a szabadkai Vajdasági Magyar Civil Szövetség elnöke a tartományi civil egyesületek helyzetéről, Biacsi Antal, a szabadkai Szent Ágota Alapítvány képviselője pedig a nyilvánosságról és a közéletről beszélt.
