Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.09 . 18 mentesítené Romániát az energiaimporttól. A hágai bíróság döntésének az a logikája, hogy a K ígyósziget körül meghúzták ugyan a parti vizek tizenkét mérföldes határvonalát, ám azon túl az ukránok nem kaptak a Kígyósziget körül kétszáz mérföldes gazdasági övezetet, hanem a Feketetenger vitatott szakaszát annak arányában osztották el a két állam között, hogy Románia tengerpartja 248, Ukrajnáé pedig 705 kilométer hosszúságú. Korai öröm A románok ujjongva fogadták a döntést, s a sajtó "Nagyobb Romániáról", az ország t erületének a növekedéséről cikkezett. A kedélyeket aztán lehűtötte, amikor kiderült, hogy a tavaly év végén leköszönt Tariceanukabinet egy kanadai vállalatnak adta a kontinentális talapzat ásványi kincseinek kitermelési jogát. Sőt kitudódott az is, hogy a z erről rendelkező dokumentum csupán meghosszabbítása egy csaknem két évtizeddel ezelőtt megkötött koncessziónak. A kiaknázási jogokat tehát a kanadai Sterling Resourcess Ltd. birtokolja, de az ügylettel kapcsolatban a román sajtó hírbe hozta Dinu Patriciu t, a Rompetrol állami olajtársaság vezetőjét is. A vállalat tagadta érdekeltségét a Kígyószigetben, de a Patriciu és Tariceanu közötti barátság közismert, és az is különös, hogy – amint már említettük – tavaly éppen az üzletember jelentette ki, hogy a szi get környékén található kőolajtartalék mennyisége olyan elenyésző, hogy nem érdemes befektetni a kitermelésébe, a területi vitáról pedig azt mondta, hogy "aberrált történelemfelfogásból táplálkozó politikai nézeteltérés". Viktor Juscsenko ukrán elnök igazs ágosnak nevezte a hágai döntést. vissza Ezrek vonultak utcára a magyar intézményvezetőkért és az autonómiáért Erdély.ma [ 2009. február 09., 07:57 ] Amikor nagy baj van, nem szabad soha hallgatnunk — hangzott el tegna p délben Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épülete előtt, ahol a történelmi magyar egyházak felhívására körülbelül ötezren gyűltek össze, hogy — példás összefogásról tanúbizonyságot téve — felemeljék szavukat a román kormány „gyarmatosító" szándékai ellen, é s kifejezzék igényüket Székelyföld területi autonómiája iránt. A nagygyűlés résztvevői nevében Dénes Csaba református esperes, Albert Álmos RMDSZes szenátor, KulcsárTerza József a háromszéki MPP nevében tízpontos petíciót iktatott be a kormánymegbízotti hivatalban, amelyet az államfői hivatalhoz, a kormányhoz és az Európai Parlamenthez is eljuttatnak. Ebben követelik többek között az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben, az állami támogatású önálló magyar egye tem létrehozását, az etnikai arányok megváltoztatását célzó betelepítések leállítását, az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását, Székelyföld területi autonómiáját. A tiltakozó megmozduláson számos politikus, honatya, megye- és városvezető részt vett, ám a rendezvényen politikai diskurzus nem hangzott el, csak az egyházak képviselői mondtak beszédet. Ez a vasárnap kissé más volt, mint a többi: mintha még a harangok is másképp szóltak volna, dél körül megélénkült a város, ünne plőbe öltözött emberek igyekeztek, aztán székely zászlóval, pirosfehérzöld lobogókkal, táblákkal felszerelt, rendezett sorokba tömörült csoportok vonultak a templomokból a prefektúra előtti térre, ahol a rétyi fúvószenekar dallamai mellett a jelenlevők m indig tapssal várták az újonnan érkezőket. És a tömeg egyre csak nőtt — a rendezett sorokhoz csatlakoztak a járókelők, vidékről is érkeztek buszok, sőt, Hargita megyeiek is szolidarizáltak a tüntetőkkel (jelen volt többek között a Hargita Megyei Tanács eln öke, Korodi Attila képviselő vagy Sógor Csaba európai parlamenti képviselő), fiatalok és idősebbek egyaránt utcára vonultak: az egyházi elöljárók színre lépésekor már több ezren gyűltek össze csöndes méltósággal a kordonokkal elhatárolt kormánymegbízotti h ivatal épülete előtt. És mint a fel iratozott táblákból, a Traian Băsescu államfő nevét kísérő füttykoncertből kiderült: nem csupán az arányos magyar képviseletért, a magyar intézményvezetők leváltása ellen vonultak utcára a háromszékiek, hanem a területi autonómia iránti igényüket is ekként fejezték ki. „A megoldás: az
