Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.09 . 10 Közben a kormánykoalíció másik tagja, a Szerbiai Szocialista Párt ugyancsak az alaptörvény ellen foglalt állást, mint a napokban a befolyásos szerb pravoszláv egyház. Ivica Dacsics szocialista vezető azt hangoz tatta ugyan, hogy pártja támogatja a Vajdaság autonómiáját, de nem várható el a parlamenti képviselőitől, hogy - mint fogalmazott , "az államra szavazzanak az államban". Ezzel a kormánykoalíció egy része is az ellenzékhez csatlakozott a vajdasági statútum kérdésében, s mind kisebb az esélye annak, hogy a szerb szkupstina meghozza a már hónapok óta halogatott döntését, s elfogadja Vajdaság alaptörvényét. A Vojiszlav Kostunica volt kormányfő vezette Szerbia Demokrata Párt azt követeli, hogy új tartományi al aptörvényt készítsenek, mivel szerinte ez ellentétes a szerb alkotmánnyal. Arra figyelmeztet, hogy a parlamenti képviselők szándékos alkotmányszegést követnének el - tehát esküjükkel ellentétben cselekednének , ha elfogadnák az Újvidéken háromnegyedes töb bséggel megszavazott okmányt. Hasonló véleményen vannak a radikálisok is. Az Egységes Szerbia úgy véli, hogy Vajdaság elégedett lehet a gazdasági decentralizáció jelenlegi szintjével, hiszen a költségvetésnek 7 százalékát kapja vissza. (Vajdaság a szerb b üdzsé csaknem negyven százalékát adja.) Ugyanakkor e párt a területi decentralizálást kimondottan kedvezőtlen folyamatnak tartja. A belgrádi pártok közül mind több vallott színt, hogy lényegében ellenzi a vajdasági autonómiának még a részleges helyreállít ását is, s úgy véli, hogy ebben támogatásra találhat a Vajdaság alaposan megváltozott összetételű lakosságánál is. A vajdasági pártok szerint a statútum összhangban van a szerb alkotmánnyal, s Szerbiát nem osztják meg, hanem decentralizálják. vissza A diplomáciában már itt a tavasz Az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszült viszony enyhítésének jegyében telt a müncheni biztonságpolitikai konferencia. Európa önálló biztonságpolitikát akar - a II. világháború óta elő ször vezényelnek német egységeket francia területre. NOL/MTI| 2009. február 8.| Münchenben már most itt a tavaz - ünnepelte vendéglátóként Wolfgang Ischinger nagykövet a bajor fővárosban vasárnap véget ért nemzetközi biztonságpolitikai konferenciát, kiem elve az Egyesült Álamok és Oroszország viszonyában egyértelmű enyhülésre utaló megnyilvánulásokat. A biztonságpolitika Davosaként említett 45. müncheni konferencián az Egyesült Államokat Joe Biden alelnök képviselte, aki nagy nemzetközi figyelemmel kísér t beszédében új hangot ígért az amerikai külpolitikában. Az Oroszországban bőszen bírált, és néhány európai partner által is kifogásolt rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatban kijelentette: Washington tovább kívánja folytatni a rendszer kifejlesztését, de csak a NATOval és Oroszországgal folytatott párbeszéd nyomán, valamint ha technikailag megvalósítható és gazdaságos. A kedvező válasz nem is maradt el, Szergej Ivanov orosz miniszterelnökhelyettes elégedetten nyugtázta, hogy az Obamakormányzat az Egyesült Államok és Oroszország közötti párbeszéd helyreállítására. Ivanov a konferencián külön is tárgyalt Bidennel. Találkozójuk Obama hivatalba lépése óta az első magas rangú érintkezés volt két fél között. Bár Ivanov úgy vélte, hogy "ördög a részletekben rejlik ", hangsúlyozta, a Kreml derűlátóan fogadja az új washingtoni kormányzat törekvéseit a változásra. Ivanov azt is közölte, hogy Oroszország kész megkezdeni a tárgyalásokat a hadászati támadófegyverek ellenőrzéséről szóló szerződés új szövegéről, mihelyt az Egyesült Államok is kész lesz rá. Az orosz miniszterelnökhelyettes emlékeztetett rá: Dmitrij Medvegyev államfő a közelmúltban megpendítette, hogy országa eláll a rövid hatótávolságú rakéták kalinyingrádi, amennyiben Washington is lemond a Csehországba és Lengyelországba telepítendő rakétavédelmi pajzsáról.
