Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófók usz 200 9 . 02.05 . 16 Az Európai Parlament szóbeli választ igénylő kérdés formájában tárgyalta az eu rópai nemzeti kisebbségek ügyét. Az Európai Bizottsághoz intézett kérdést hat szocialista képviselő - Tabajdi Csaba, Hannes Swoboda (osztrák), Jan Marinus Wiersma (holland), Véronique De Keyser (belga), Katrin Saks (észt) és Claude Moraes (brit) - nyújtott a be. A képviselők többek között azt kérdezték, „milyen esetben és milyen mértékben tagállami belügy a kisebbségi jogok megsértése?”, „dolgozzae ki az EU a hagyományos kisebbségek védelemi normáinak és ellenőrzési rendszerének jogilag kötelező rendszerét a lisszaboni szerződés alapján?”, illetve, hogy „egyetérte a Bizottság azzal, hogy az autonómia és az önrendelkezés különböző formái jelentik a legjobb megoldást a kisebbségi közösségek védelmére?” Tabajdi: a területi integritást tiszteletben tartó auto nómiaformák kellenek A kedd esti vitában az előterjesztők nevében Tabajdi Csaba azt mondta, Európában több mint 300 különböző nemzeti és etnikai kisebbség, nyelvi közösség él, az EU 27 tagállama polgárainak pedig mintegy 15 százaléka valamely történelmi n emzeti kisebbség vagy bevándorló közösség tagja. „Miközben az Európai Unió célja a kulturális sokféleség megőrzése, a kisebbségi nyelveket és népcsoportokat a kihalás, az asszimiláció veszélye fenyegeti” - mondta a képviselő. „Az Európai Uniónak szavatoln ia kell a helyi, regionális, nemzeti, uniós szinteken az őshonos, a történelmi kisebbségek, a romák, a több millió kisebbségi státuszban élő, önálló államisággal nem rendelkező népek, nemzetek, mint katalánok, a baszkok, a skótok, a bretonok, az elzásziak, a korzikaiak, a walesiek, a romániai, szlovákiai és szerbiai magyar nemzeti közösségek és más társnemzetek jogait” - fogalmazott a politikus. Tabajdi hozzátette: „nagyon fontos az, hogy a többség és a kisebbség közötti megegyezésen alapulva a tagállamok szuverenitását és területi integritását teljes mértékben tiszteletben tartva, együttdöntési, önkormányzati, »selfgovernance« autonómiaformák jöjjenek létre”. Barrot: Az EU nem léphet fel a kisebbségek védelmében Az Európai Bizottság nevében a testület a lelnöke, az egyébként az igazságügyi együttműködésért felelős Jacques Barrot szólalt fel. A kisebbségek tisztelete, a diszkrimináció tilalma az unió alapvető elvei, egyben az EUhoz való csatlakozás feltételei is - mondta a biztos. „De az uniónak nincs ált alános kompetenciája a kisebbségek jogainak védelme területén. A tagállami hatóságoknak - alkotmányos rendjükkel és nemzetközi vállalásaikkal összhangban - feladata a védelem biztosítása. A kisebbségek intézményi autonómiájával és szervezetével kapcsolatos kérdéseket is a tagállamok határozzák meg” - tette hozzá Barrot. Az EUnak nincs hatásköre arra, hogy általános jogszabályt fogadjon el a kisebbségek védelmére és ennek ellenőrzésére - mondta az egyik benyújtott kérdésre válaszolva a politikus. Barrot hozzátette: „az unió ugyanakkor a hatáskörébe tartozó bizonyos kérdés ekben elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a kisebbségekhez tartozó személyekre”. A biztos példaként a faj, etnikai származás és a vallás alapján történő diszkrimináció elleni uniós irányelvet említette. „Másképpen fogalmazv a, nincs meg a jogalapunk a kisebbségek védelmének megszervezésére. Ez az ügy tényleg a tagállamok kompetenciájába tartozik” - fogalmazott Jacques Barrot. A biztos megemlítette, hogy a bécsi székhelyű, Alapvető Jogok Európai Ügynöksége idei munkaterve tar talmazza egy az etnikai alapú diszkriminációról szóló jelentés elkészítését. Lévai Katalin: Meg kell teremteni a kisebbségvédelem jogi kereteit Lévai Katalin az EP szocialista frakciója nevében azt mondta, „ma, amikor a rasszizmus kísértete járja be Euró pát, amikor a nemzetállami többségi sovinizmus félelmetes fölerősödése tapasztalható szerte KeletEurópában és KözépEurópában is, a kisebbségi politikát nem söpörhetjük többé a szőnyeg alá”. Lévai szerint „az európai törvényhozásnak átfogó jogi normákkal kell megteremtenie a kisebbségvédelem jogi kereteit”.
