Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-07
MeH Nemzetpolitikai Ügy ek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.07 . 12 Rozsnyói Egyházmegyéhez pedig hozzá csatolták a Breznóbányai Espereskerületet, hogy így „javítsák az egyházmegyében lévő nemzet iségi arányokat”. A keleti egyházmegyéket illetően nem történt változás. A döntéssel kapcsolatban a szlovák püspöki kar egyértelműen tagadta, hogy a kisebbségek ellen irányult volna. Pedig sajnos joggal bukkant elő magyar „üldözési mánia”. A Pozsonynagy szombati főegyházmegyébe tartozott a magyar többségű, vagy jelentős számú magyar hívőt tömörítő plébániák közel kétharmada (közel 250 plébániából 155). Az átszervezés következtében jelentősen lecsökkent a magyar plébániák aránya 3 új kerületben (pirosnar ancssárga). Tehát 2008ban a Vatikán engedélyezte Szlovákiának a két új római katolikus egyházmegye kialakítását (és módosított a görög katolikus egyházmegyéken is), de a hosszú évek óta magyar püspökséget óhajtó szlovákiai magyar katolikus hívők kérése nem teljesült. A már kevesebb, mint hatszázezres szlovákiai magyar közösségben csaknem 350 ezer fő vallja magát római katolikusnak. A hívők közel 250 plébániához tartozó területen élnek, de hivatalos megbízatás alapján senki sem foglalkozik a hitéletük problémáival, ezért "pásztor nélküli nyájnak tekinthetők". A szlovák püspöki kar tagjai között még olyan akad, aki beszél magyarul, de magyar közösségből származót, aki jobban átérezné e közösség gondjait, és megoldásokhoz szükséges jogkörökkel is rendelke zne annál nehezebb találni. Csáky Pál legutóbbi felvetésére a Szlovák Püspökkari Konferencia elutasítóan reagált, és a Konferencia szóvivője a magyar hívek nevében kijelentette: „minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel meg vagyunk elégedve”. Csáky elfogadhatatlannak tartja, hogy a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője ismételten úgy reagált a szlovákiai magyar katolikus hívők kérelmére, hogy csupán a téma politizálásáról van szó, s ezen a területen nem létezik semmilyen probléma. A korszerű egyház nem hagyhatja figyelmen kívül több mint 50 ezer hívő aláírásgyűjtő akcióját, amely során pasztorációjuk jobb szervezettségét kérelmezték – írja a Felvidék.ma. Csáky több alázatot és kevesebb büszkeséget kért a Püspökkari Konferenciától. Sajnálato s, hogy Szlovákiában az egyház ilyen mértékben alá van rendelve a politikának és a nacionalizmusnak. Jan Slota által előszeretettel állítgatott kettőskereszt szimbólum pedig sajnálatos módon nem a vallási együvé tartozást hordozza magában. A katolicizmus pedig jó lehetőség lenne, hogy közösséget teremtsen magyar és szlovák között, ahogy Krisztus is mondja: „Legyetek egyek, ahogyan Én és az Atya egy vagyunk...". vissza Milyen lesz a világ a Nyugat nélkül? – 2025ben nyolcmill iárd ember osztozik majd az energián és az élelmen Milyen lesz a világ 2025ben? - erre a kérdésre egyre több válasz születik, de hogy melyik lesz az igaz, azt ma még senki sem tudja. Abban egyetértenek a jóslatok, hogy akkor nyolcmilliárd ember fogyaszt ja majd a világ energiakészleteit. Kína jelentősége tovább nő, az Egyesült Államoké csökken. Népszabadság| 2009. január 7.| Milyen lesz a világ a Nyugat nélkül, azaz ki veszi át a vezető szerepét? Az ugyanis egyértelműnek tűnik, hogy véget ér a Nyugat di adalútja - jósolja 2025re az amerikai National Intelligence Council (NIC) nevű szervezet. Az egyik legfontosabb megállapításuk az, hogy akkortájt is az Egyesült Államok lesz a legbefolyásosabb, de pozíciója gyengébb lesz a mostaninál. Kína, India, Japán, Korea, Malajzia, Indonézia ugyanakkor a jelenleginél fontosabb szerepet tölt be. Kínáról általános a vélekedés, hogy 2025re a világ fő exportőre lesz, míg egyedül DélÁzsia a világ javainak 38 százalékát is előállíthatja, szemben a jelenlegi 24 százalékk al. Ez az ugrás egy szintre helyezi az ázsiai gazdasági pólust az OECDországokkal, amelyek ekkor a világtermelés mintegy 40 százalékát fogják előállítani. Nováky Erzsébet, az MTA jövőkutató bizottságának elnöke, a Corvinus Egyetem professzora valószínűne k tartja, hogy Kínában a jelenlegi gazdasági eredmények 20152020ig lesznek jellemzőek, de lényegesen hosszabb időtávra aligha. Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója szerint 2025re biztosan megdől az a korábbi nézet, hogy a fejlődés automatikusan elhozza az államok demokratizálódását. Elsősorban Kína esetében
