Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.29 . 46 Tőkés László beszámolt arról, hogy a közelgő európai parlamenti választások tekintetében egy közös nemzeti lista felállítására tett javaslatot, amelynek lehetőségéről január 30án egyeztet Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Sólyom László egyetértett a magyar összefogás szükségességével, és reményét fejezte ki, hogy ezáltal több képviselője lehet az erdélyi magyarságnak az Európai Parlamentben - olvasható a közleményben. Sóly om László legutóbb 2008. október 24én, Csíkszeredában találkozott Tőkés László püspökkel. A találkozó után a püspök elmondta: a romániai magyar politikai helyzetről és az európai parlamenti képviseletről, a partiumi egyetem akkreditációjáról, s a határ me nti, partiumi regionális ügyekről beszéltek. A köztársasági elnök akkor sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: a romániai választások kérdésébe egy magyar államfő nem avatkozhat be, csak egy tanácsot adhat: a romániai magyarság minél nagyobb számban menje n el szavazni. Duna TV vissza Ciánügy: európai intő Krónika 2009. január 29. Elítélte a román államot az Európai Emberjogi Bíróság a Nagybányán kilenc évvel ezelőtt bekövetkezett ciánszennyezés ügyében, a strasbourgi bírá k szerint ugyanis a hatóságok nem szavatolták az állampolgároknak a tiszta és egészséges környezethez fűződő jogát. Ezzel egy időben roppant lassan halad a magyar állam által a tiszai katasztrófát előidéző nagybányai színesfémfeldolgozó ellen indított bud apesti per, és egyre valószínűbb, hogy a vállalat megmenekül a kártérítés kifizetésének kötelezettsége alól. Nagyüzem. A jelenleg Romaltyn Mining néven működő gyár okozta a kilenc évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófátPrecedensértékű ítélet született Str asbourgban a 2000. január 30án Nagybányán történt ipari baleset kapcsán. Az Európai Emberjogi Bíróság elmarasztalta Romániát amiatt, hogy nem tett meg mindent a tiszai ciánszennyezés bekövetkeztének megakadályozása érdekében, ezáltal pedig veszélybe sodor ta a máramarosi megyeszékhelyen működő színesfémfeldolgozó vállalat közvetlen közelében élő polgárok életét. A strasbourgi bíróságon Vasile Tătar és fia, Paul indított pert Románia ellen, és keresetében a két nagybányai lakos azt állította: a lakhelyüktől mindössze száz méterre működő ipari vállalat által alkalmazott ciántechnológia veszélybe sodorta az életüket. A felperesek sérelmezték, hogy a román hatóságok egyetlenegy felmérést vagy tanulmányt sem végeztek az arany- és ezüstbányában zajló termelésnek a környezetre és a lakosságra kifejtett hatásáról, illetve ennek megelőzéséről, továbbá azt állították: Paul Tătar asztmás megbetegedése a kilenc évvel ezelőtti ciánkatasztrófa nyomán jelentősen súlyosbodott. Éppen ezért a nagybányai apa és fia 146 ezer eu rós anyagi, valamint 50 ezer eurós erkölcsi kártérítést követelt a román államtól egészségük károsodása miatt. Sérült a magánélet joga Kedden kihirdetett ítéletében az emberjogi bíróság megállapította: Románia megsértette a felpereseknek a háborítatlan m agánélethez való jogát, ezáltal az állam áthágta az Európai Emberjogi Konvenció 8. paragrafusát, amely többek között az egészséges környezethez fűződő jogot is szavatolja. Strasbourg egyúttal arra a következtetésre jutott, hogy a román hatóságok nem támasz tottak olyan feltételeket a nagybányai üzem számára, amelyek révén elkerülhető lett volna a környezet és az emberi szervezet károsodása, sőt mi több a tiszai szennyezés után sem korlátozták a színesfémfeldolgozást, noha komoly aggályok merültek fel a tech nológia biztonságát illetően. A bíróság mindemellett – az Egészségügyi Világszervezet tanulmányára hivatkozva – nem talált okokozati viszonyt Paul Tătar légúti megbetegedése és a nátriumcianidos ipari technológia alkalmazása között, ezért sem anyagi, sem erkölcsi kártérítést nem ítélt meg a felpereseknek, a román államot viszont 6200 eurós perköltség megtérítésére kötelezte. „Megelégedéssel tölt el a strasbourgi ítélet, hiszen bizonyosságot nyert, hogy a román hatóságok fittyet hánytak a polgárok érdekeire , amikor lakóterük közvetlen közelében engedélyezték egy meddőhányó működését. Remélem, a történtekből okulva a jövőben jobban figyelnek a környezet óvására” – kommentálta az ítéletet az önmagát meggyőződéses ökológusnak nevező Vasile Tătar. Magyarország eleshet a kártérítéstől Miközben Strasbourg már elmarasztalta Romániát, a magyar államnak még mindig nem sikerült végső győzelmet aratnia a tiszai ciánkatasztrófa miatt indított per során. Magyarország nem sokkal azután perelte be a Nagybányán
