Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.29 . 39 Bulgáriában a kisebbik kormánypárt, a liberális NMS helyettes vezetője, Milen Velcsev szorgalmazta a napokban egy készenléti hitelmegállapodás megkötését az IMFfel. A korábban pénzügyminiszteri posztot betöltő politikus szerint erre azért van szükség, hogy elkerüljék a nemzeti valuta, a leva leértékelését. A kormány vezető erejét adó szocialisták ugyanakkor hangoztatják, külső segítség nélkül is kezelni tudják a gazdasági válságot: a költségvetés többlete a GDP 3 százalékára rúg, és a devizatartalékok a pénzügyi tárca szerint annak ellenére elegendők, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a hazai össztermék 20 százalékát teszi ki. Romániában szintén ellentét van a kormányzaton belül egy esetleges IMFmegállapodást illetően. Ionut Popescu, a decemberben hi vatalba lépett kormány egyik szakértője (2004 – 2005 között pénzügyminiszter) néhány héttel ezelőtt azt mondta, az országnak legalább 10 milliárd eurónyi kölcsönre lenne szüksége a valutaalaptól. Emil Boc miniszterelnök szerint azonban egyelőre nem született döntés az IMFhitel igényléséről, Traian Basescu államfő pedig tegnapelőtt határozottan állást foglalt egy ilyen lépés ellen. Mint mondta, ha pénzre van szükség, akkor az EUtól kell kérni, nem pedig a valutaalaptól, mivel „Románia nincs olyan helyzetben, mint Magyarország”. Az IMF szakértői a napokban kezdtek tárgyalásokat Bukarestben, ám közlésük szerint hitelszerződési ügy nem szerepel a napirenden. Számos gazdasági elemző ezzel együtt úgy véli, Bukarestnek nem lesz könnyű a piacokról fedeznie rövid táv ú adósságszolgálati és kiadási szükségleteit, és ezért valamikor az év folyamán nemzetközi segítségre szorulhat. A gazdasági növekedés üteme a tavalyi 89 százalékról várhatóan 2 százalék alá csökken 2009ben, és több hitelminősítő is – az EUtagállamok kö zött példátlan módon – a befektetési kategória alá rontotta Románia adósságainak besorolását. Litvániában Algirdas Semata pénzügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, egyelőre nem látja szükségesnek az IMF beavatkozását, de nem zárható ki, hogy később változi k a helyzet. Szerbiában a november 14én megkötött, ám a valutaalap vezetése által csak január közepén jóváhagyott 516 millió dolláros készenlétihitelprogram feltételeinek módosítására is szükség lehet a gazdasági helyzet romlása és a dinár folyamatos gye ngülése miatt. Radovan Jelasic jegybankelnök tegnap közölte: le szeretnék hívni az eredetileg – Magyarországhoz hasonlóan – csupán óvatosságinak szánt csomag egy részét, és a vállalt fiskális intézkedések bizonyos pontjainak újratárgyalása is szóba kerülhe t. Erről Murilo Portugal, az IMF igazgatóhelyettesének február 8 – 10. közötti belgrádi látogatásán tárgyalnak majd. A Szerbia számára jóváhagyott 15 hónapos program értelmében a valamivel több mint 400 millió eurós öszszegből 268 millióhoz azonnal hozzá leh et férni. Horvátországban eddig nem merült fel az IMF bevonása, de az államháztartás finanszírozási igényei ott is egyre nőnek. Kormányzati források szerint napokon belül megállapodás születhet a bankokkal egy szindikált kölcsönről, amelynek célja a februá r közepén lejáró 500 millió eurónyi eurókötvény refinanszírozása. A szindikált hitel összege azonban állítólag eléri majd az egymilliárd eurót, mivel Zágrábnak a büdzsé tehermentesítése érdekében is szüksége van bizonyos összegekre. Ivan Suker pénzügyminis zter azt is kilátásba helyezte, hogy május körül – 2004 óta első alkalommal – újabb kötvénykibocsátást hajtanak végre a nemzetközi piacokon. Horvát lapjelentések szerint ennek öszszege 500 – 750 millió euró között mozoghat. Törökország hagyományosan az IMF e gyik legnagyobb ügyfelének számít – ezúttal azonban kedden tíz napra felfüggesztették a 2025 milliárd dolláros készenlétihitelprogramról január eleje óta folytatott tárgyalásokat. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök szerint egyes érzékeny kérdésekről sik erült megállapodni a valutaalappal, több azonban még mindig nyitott. Kormányzati források anynyit közöltek, bizonyos költségvetési tételekről és a nemzetközi pénzügyi szervezet által szorgalmazott szerkezeti reformok egy részéről nem sikerült eddig megegye zni. Az elemzők zöme arra számít, hogy rövidesen sikerül összehozni a török gazdaság stabilizálása szempontjából nagy jelentőségű hitelmegállapodást. Törökországot már többször is az IMF mentette meg az államcsődtől. Tádzsikisztán is reménykedik Tádzsik isztán 216 millió dollár kölcsönre számít a Nemzetközi Valutaalaptól és az EBRDtől – közölte tegnap a középázsiai szovjet utódállam jegybankjának elnöke. Sarif Rahimzoda szerint az IMF – amelynek küldöttsége február 5én látogat Dusanbéba – 150 millió do llárt, az EBRD pedig 50 millió eurót ígért. Az ottani gazdaságot a fontos exportterméknek számító alumínium iránti kereslet csökkenése és az oroszországi lassulás küldte padlóra; a nemzeti valuta, a szomoni három hónap alatt 7 százalékkal gyengült, ám a GD Pnövekedés a tavalyi 7,9 után még mindig 7 százalékra rúghat az idén. Munkatársunktól vissza
