Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.29 . 26 Szerencsésebbek azok az országok, amelyek polgárainak egyelőre csa k a rövidebb munkaidőt és az ahhoz dukáló alacsonyabb bért kell elszenvedniük. Az Európában egyedüliként 2,7 százalékos gyarapodásra számító Szlovákiában egyedi megoldást alkalmaz a Volkswagen, amely munkásainak változatlan bért fizet a rövidebb munkaidő e llenére, mondván, a válság elmúlása után majd ledolgozzák. A munkanélküliség az elmúlt két hónapban 1 százalékponttal nőtt, ehhez viszont nem árt tudni, hogy 2008 nagy részében a szlovák munkaerőkölcsönző cégek fő problémája a hazaihoz hasonlóan olcsó kül földi munkaerő felhajtása volt. Csehországban is a csonkolás borzolja a kedélyeket, s hasonló a helyzet Ausztriában, ahol január végén több mint száz üzem 19 ezer dolgozóját alkalmazták csökkentett munkaidőben. A válságkezelésben a jelek szerint a pénz me llett a legnagyobb áldást a nagykoalíció jelenti. Az idén választásokra készülő Németországban mármár mesebeli az egyetértés a nemsokára riválisként megmérkőző pártok között. A múlt év végén alakult osztrák nagykoalíció az előző másfél év politikai válság ából tanulva ugyancsak igyekszik harmonikusan működni, döntéseit gyorsan és békében meghozni. A szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek vezetői bent ülnek a kormányban, ahol a nagy horderejű válságkezelő döntések előtt letudhatják csatáikat. Romániába n is teljes az egyetértés a krízis kezelésében a kormánykoalíció jobb- és baloldali pártjai, valamint a szakszervezetek között. Szlovákiában is csak az állami pályázatokon gyanítható visszaélések miatt támadja az ellenzék a kormányt, ám az euróhoz vezető g azdaságpolitikába belebukott mai ellenzék támadásától a babérokat learató kabinetnek nem kell tartania, ha a maastrichti kritériumok betartásáról van szó. Spanyolországban viszont hevesen támadja a jobboldali ellenzék a szocialista kormányt, amiért olyan számokkal fogadtatta el tavaly a 2009es költségvetést, amelyekről már akkor látszott, hogy tarthatatlanok. Franciaországban az ellenzéki szocialisták, akik eddig nem találtak fogást Sarkozyn, nagy vehemenciával mentek neki a kormány gazdaságélénkítő csoma gjának, amely szerintük túlságosan kíméletes a bankokkal, és nem ad elegendő támogatást a leginkább rászoruló rétegeknek. Ezért a szocialisták kedden bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a kormány ellen, ami a papírformának megfelelően elbukott. A f rancia szakszervezetek pedig január 29ére országos munkabeszüntetést és figyelmeztető demonstrációt hirdettek meg. Pedig a francia elnök már több vitatott törvényjavaslatot is levett a napirendről a tiltakozó akcióktól tartva. Sajtóértesülések szerint Sar kozyt a tavaly decemberi görögországi zavargások óta egyre jobban nyugtalanítja, hogy az erősödő szociális feszültségek Franciaországban is hasonló politikai megrázkódtatásba torkollhatnak. Görögországban a két éve újraválasztott konzervatív kormány helyz ete igencsak ingatag. Az újra fellángolt diákmegmozdulások mellett a napokban az agrártermelők is demonstráltak, traktorokkal torlaszolták el a bolgár, a macedón és a török határt. Lecsillapításuk érdekében a kabinet hajlandónak mutatkozik arra, hogy a ter melők is részesüljenek az eredetileg a pénzintézetek megsegítésére hivatott, a GDP 12 százalékát kitevő, 28 milliárd eurós mentőcsomagból. Pedig a görög gazdaság egyelőre elkerülte a recessziót, de az államadósság az euróövezetben a legmagasabb, a GDP 91 s zázalékára rúg, a költségvetési hiány viszont a rendkívül népszerűtlen konzervatív kormány megszorító intézkedései nyomán csak valamivel magasabb a 3 százalékos maastrichti limitnél. A szocialisták vezette bolgár kormánnyal szemben is egyre nagyobb az elé gedetlenség, hétről hétre diákok és a közszférában dolgozók ezrei tüntetnek a parlament előtt, és követelik a maffiózónak kikiáltott kabinet távozását. A nemzetközi pénzügyi válság az évek óta dinamikus növekedést mutató bolgár gazdaság teljesítményét is v isszaveti, ám még így is 2 százalékos növekedés várható az idén, s a költségvetés is többletet mutat, aggasztó méreteket ölt viszont – és immáron a GDP 21 százalékát is eléri – a folyó fizetési mérleg hiánya. Az IMF, a Világbank és az EU 7,5 milliárd eurós hitelcsomagjával kisegített, ennek ellenére zuhanórepülésben levő (HVG, 2009. január 24.) Lettországban viszont az államfő is a kormány népszerűtlen intézkedései ellen tüntetők oldalára állt, így szinte biztosnak tűnik az előrehozott választás. Kapcsolód ó anyagok Néhány GDP az EUn kívül Határvillongások Sokkolt Izland Euromoneynézetek
