Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.29 . 20 A KDHMKPSDKU elnökválasztási koalícióban ugyanazok a pártok szerepelnek, akik Mikulás Dzurinda kormányában együtt kormányoztak. Vagyis majdnem, mert a KDHból kivált Szlovák Konzervatív Demokraták (KDS) külön elnökjelöltet indítanak. A KDS jelöltje Frantisek Miklosko, aki a legutóbbi elnökválasz táson még a KDH színeiben indult és vesztett, és akkor a magyarok is támogatták. Miklosko már le is adta támogatói íveit, a közvéleménykutatók 4,6 százalékra teszik jelenlegi támogatottságát. A szlovák kereszténydemokraták között az elnökválasztás konfro ntációt is okozott. A KDS elnöke, a szintén exKDHs Vladimír Palko a kereszténydemokrata mozgalom tragédiájának nevezte, hogy a KDH a liberális Radicovát támogatja, amit szerinte egyes katolikus körök sem tudnak elfogadni. A pozsonyi Új Szó napilap szerin t ugyanakkor a KDH csak tesséklássék módon támogatja Radicovát, a nevében szintén keresztény, de a másik keresztények szerint liberális SDKU jelöltjét. Gasparovic taktikázik A szlovákiai magyarok közül sokan korábban Gasparovicot támogatták a liberáli s SME napilap szerint. A jelenlegi elnök támogatottsága jelentősen visszaesett a magyar szavazók körében, akik az MVK közvéleménykutató intézet mérései szerint immár nyolcvan százalékban Iveta Radicovára adnák a voksukat, ami akár nyolcszázaléknyi szavaza tot is jelenthet. A politikusnő a magyarlakta területeken magyar nyelvű plakátokkal is kampányol, míg az MVK vezetője, Pavel Haulík szerint Gasparovic "feladta" a magyarok támogatottságának megszerzését, helyette inkább a soviniszta Slotapárt szavazóira k oncentrál. Szlovákiában közvetlenül a lakosság választja a köztársasági elnököt, akinek megbízatása öt évre szól. A szavazás kétfordulós. Ha az első fordulóban valaki ötven százaléknál több voksot kap, akkor ő lesz az elnök. Ellenkező esetben a két leger ősebb jelölt jut a második fordulóba, ahol egyszerű többséggel dől el a küzdelem kettejük között. Ha valami rendkívüli nem történik addig, az új elnök június 15én fogja letenni az esküt. A szlovák elnökválasztás a szlovákmagyar kapcsolatokra is hatássa l van. Sólyom László és Ivan Gasparovic december eleji érsekújvári találkozóján többek szerint azért helyezkedett konfliktuskerülő, illetve a szlovák belpolitika irányaihoz igazodó álláspontra a szlovák elnök, mert a közeledő választás miatt nem akart szlo vák belpolitikai fronton konfrontációt szavazótáborával. Gasparovic akkor Sólyom László Magyarországra szóló invitációját is csak úgy fogadta el, ha arra a választások után kerül sor. vissza Románia nem kér az IMFből: "jobb an állunk, mint a magyarok" Gazdasági Rádió, MTI, 2009. január 28. 19:28 Romániának 67 milliárd eurós kölcsönre van szüksége, de azt az Európai Uniótól kérné, nem pedig a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), amely csupán "felügyelné" az európai pénz útját - ezt az álláspontot vallja Traian Basescu román államfő, miközben Bukarestben a nemzetközi pénzintézet szakértői mostantól két héten át felmérik az ország makrogazdasági helyzetét. A február 7ig tartó látogatásuk során az IMF szakértői találkoznak a szak szervezetek, az ipari szektor, a bankok, illetve az akadémiai körök képviselőivel, akárcsak a parlament tagjaival, a kormánypártok és az ellenzék politikusaival. Az elmúlt hetekben több közgazdász is egyetértett abban, hogy Romániának mindenképpen szükség e van külső finanszírozásra. Traian Basescu államfő néhány nappal ezelőttig erőteljesen hangsúlyozta, hogy az IMFfel kötendő esetleges készenléti hitelszerződés csak a legutolsó változat lehet a sorban, amúgy el kell kerülni, hogy ehhez a pénzintézethez k elljen kemény feltételekkel kölcsönhöz folyamodni. Utóbb úgy fogalmazott, hogy Romániának az Európai Bizottsághoz kellene fordulnia 67 milliárd eurós kölcsönért. Mivel azonban az európai integrációs szervezetnek Basescu szerint nincsenek meg a megfelelő monitorizáló eszközei, az IMFfel olyan szerződést kellene kötni, amelynek értelmében az "felügyelné" a pénz útját, vagyis azt, hogy e kölcsönt az ország hogy mire és hogyan költi el. A román államfő szerint ugyanis
