Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.28 . 32 Kultúrnapi kibeszélők Erdélyi Riport 2009.01.29. Egy normális demokratikus szervezet működésébe, legyen az párt vagy érdekvédelmi szövetség, igen sok minden belefér. Például az, hogy sok dologról nem gondolkodnak egyformán, különböző nézetek ütköznek, vannak feszültségek, persze jó esetben egymásért haragszanak, nem egymás ellen. Egészen más kérdés, hogy a döntéshozatalnál ildomos betartani a játékszabályokat, a többségi elvhez, illetve alapszabályi rendelkezésekhez igazodni. Mindezek annak nyomán jutnak eszembe, hogy az utóbbi napokban megszaporodtak a romániai magyar nyilvánosságban az R MDSZ jövőjével kapcsolatok elképzelések, visszautalva persze korábbi döntések következményeire. Sőt, az egyik megyei szervezet elnöke, másra hagyva a hosszas elvi viták lefolytatását, egyenesen a Szövetség első emberének a lemondását kéri. Joga persze van ehhez, hogy oka is, erről vitatkozhatnak szervezeten belül, kívül. A dolog előkészítetlenségét jelzi viszont a lemondatási szándék nyilvánosságra kerülésének a formája. Ugyan az egyik nagyváradi napilap hozta látszólag exkluzív anyagként a nyilatkozatot, i mmár köztudott, hogy egy több nappal korábbi, hoszszabb rádiós beszélgetés egyik részletének rövidített, szerkesztett változatát reprodukálták. Érdekes lehet e rádió hallgatottsága, hogy egy ilyen rommagyar szenzációval nem váltottak ki semmilyen visszhang ot. Az pedig, hogy a napilapos közlést éppen a szövetségi elnök kultúrnapi váradi vizitjéhez időzítették, inkább udvariatlan, illetlen. Még ha jól tudom is, hogy utóbbi fogalmaknak kevés közük van a politikához. Nem is ezért tartom rossznak az időzítést, h anem azért, mert ezáltal Kiss Sándor elvetette azt a lehetőséget, hogy Nagyváradon érdemben tárgyaljon Markó Bélával. Végül így is találkoztak, de amint hírlik, ez már nem volt egyéb, mint rossz hangulatú – s feltehetően kevés eredménnyel járó – békítő (ki )beszélgetés. Még különösebb az egészben az, hogy úgy tetszik, a sajtó igazából nem tud mit kezdeni ezzel a történettel. A nyilatkozat s az arra választ adó – meglehetősen kitérő, témakerülő – szövetségi elnöki reakció ismertetésén túl érdemben alig akad h ozzászólás, ráadásul mintha politikusaink is igen zavartan viselkednének, vagy meg sem kérdezték őket, vagy elhárítják a megnyilatkozást. Pedig jómagam is tapasztaltam, hogy magánbeszélgetésben jócskán akad olyan tisztségviselő, aki indulatosan utasítja vi ssza Kiss mondatait, ahogy az utóbbi napokban olyan RMDSZessel is beszéltem, s nem csak biharival, aki egyetért azzal, hogy személyi változásokra van szükség a szövetség vezetésében, legalábbis nem szabad félni a közelgő kongresszuson a tisztújítástól, mé g ha ez most nem is lenne kötelező. Látjuk, hasonló problémákkal küszködnek az ugyancsak ellenzéki liberálisok. Ott már kihívók is akadnak, nálunk egyelőre csak kibeszélők. Persze, nem mindegy, ki beszél. De beszélhessen. vissza Átalakítanák a szakképzést Világgazdaság 20090128 A szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatos javaslaton dolgozik a szociális és munkaügyi tárca – tudta meg lapunk. Egyik célja, hogy hatékonyan segítse az első munkahelyhez jutást. Tavaly negy venezer szakképzett ember volt rendszeres szociális segélyen, jó részük olyan fiatal, akinek volt szakképzettsége, de soha nem volt még első munkahelye – indokolt a Világgazdaságnak Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter. A tárca éppen ezért kezdemén yez változtatásokat, egyeztetve többek közt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). Egyelőre csak az irány van meg, a részleteken dolgoznak. Mindenesetre úgy tudjuk, olyan irányban változtatnának a jelenlegi iskolai rendszerű szakképzésen, hogy 14 é ves kortól kezdjék meg a diákok a hároméves szakképzési időszakot. Ezalatt közösségi projektekkel tarkított kompetenciafejlesztés zajlana, s a diákok heti néhány alkalommal vállalatokhoz is eljutnának. A negyedik évben intenzív munkatapasztalatszerzésre n yílna lehetőségük. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) január elején kezdeményezte, hogy az iskolai rendszerű szakképzésbe a jövőben már tizennégy évesen bekapcsolódhassanak a diákok. Korábban is így volt, csak 1998ban emelték a korhatárt 1 4ről 16 évre, hogy a szakiskolai tanulókat a kilencediktizedik évfolyamokon felkészítsék az alapműveltségi vizsgára. Ám 2006ban kikerült a törvényből az alapműveltségi vizsga intézménye. Éppen ezt a kétéves céltalan időszakot szüntetné meg a tervezett v áltoztatás – mutatott rá lapunknak Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A változtatás után a gyerekek 14 évesen megkezdhetnék a szakképzési időszakot, olyan kompetenciafejlesztési irányokkal, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a diák által tanult szakma irányultságához. Bihall kiemelte a negyedik évet, amikor a cégeknél tartósan foglalkoztatnák a diákokat – hasonlóan az egyetemi/főiskolai intenzív terepgyakorlatokhoz. Az MKIK azt szeretné, ha mindez tanulószerződéses alapon történne. A tanulószerződés segítségével az adott gazdálkodónál végzett gyakorlat munkaviszonynak számít, a diákok rendszeres juttatást (munkabért) kapnak, amely a minimálbér 20 – 70 százaléka között mozog, teljesítményarányosan. Bihall szerint ez a negyedik év egyrész t elősegítené a munkára
