Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.27 . 27 Tűnődés a szitási csángó gyerekek oktatása kapcsán Erdélyma [ 2009. január 27., 08:08 ] Major Emőke beszámolóját a Bákó megyei Szitás faluban kezdeményezett magyar nyelvű oktatásáról és annak elakadásáról a csango.ro és az Erdél y Ma honlapon is olvastam. Közben ismerőseim megkerestek levélben, hogy mi történik a moldvai magyar nyelvű oktatás körül, mert nem értik a történteket. Jómagam csak dicsérni tudom azokat, akik ilyen szent feladat végzésére vállalkoznak. Így Major Emőkét i s, kinek soraiban érződik a magyar oktatás iránti ügybuzgalma. Elképzelem, hogy az október végi lakáskeresés, a ház javítása, berendezése egészen december közepéig, a beköltözésig bizony sok tennivalóval járt. A helyi emberekkel való barátkozása, templomba járása nagyon jó személyi hozzáállásnak bizonyult, amit követett is az a lelki siker, amiért odament. December 23án az első alkalommal már 5 gyermek jelentkezett, hogy a magyar betűvetést megtanulja. Az új év még ígéretesebbnek indult: négy csoportban 25 gyermekkel foglalkozni heti 35 órában. Valóban nagyszerű eddig. És hol vannak a nehézségek? – kérdezhetjük. A kérdés szerintem helytálló, ha ismerjük a moldvai hatóságok évszázados magatartását. Aki nem tervez, az nem irányít, csak sodródik az eseménye kkel. Ezért napjainkban, ha valamihez hozzá akarunk kezdeni, többek közt szükséges az ún. SWOTanalízis. Az erősségek és lehetőségek mellett lényeges szempont a gyengeségek és a veszélyek kielemzése, hogy a terv sikerüljön. Úgy látom, a Szitás falusi oktat ás gyenge pontjának bizonyult, hogy az oktató kellő időben nem szerezte be az ideiglenes tartózkodási engedélyt. Továbbá a MCSMSZ oktatási programjának felelőse nem segítette a szükséges engedélyek beszerzésében. Romániában törvény írja elő, ha valaki új h elységben telepedik le, még ha ideiglenesen is, annak kötelessége tartózkodási engedélyt kérni. Mivel a fenti esetben ez elmaradt, sőt a munkavállalási engedély körül is hiányosság mutatkozik, így mindezt a vállalkozó kedvű oktató gyenge pontjaként kell me gemlítenem. Ami a külvilágot, vagyis a veszélyeket illeti, ennél igazán csodálkozom, hogy a MCSMSZ oktatási programjának felelőse vagy felelősei az eltelt 18 év alatt még nem tanulták meg a „hogyan indítsuk el az oktatást” című leckét. Gondoljunk most arra , hogy mit mondanánk annak, aki autónkat akarja vezetni, és tudjuk róla, hogy megtanulta a KRESZt, a vezetést is begyakorolta, csak éppen a jogosítványt nem szerezte meg? A moldvai magyarság körében elkezdett oktatásra évtizedek óta a legnagyobb veszély t mindig a helyi plébános, a polgármester és a rendőr jelentette. Ezekre nem figyelni és másokat erre nem figyelmeztetni, ez csakis az érintettek számlájára írható. A körülményekről való alapos tájékozódás, azok részéről akiknek ez hivatalból tisztük, és a kezdők kellő információval való felvértezése, gyámolítása, kötelező. Ha ők ezt mégsem teszik, akkor bármennyire gyönyörűnek látszik is, gyümölcsözőnek ígérkezik is, a moldvai magyar oktatás sikertelenségre lesz ítélve. A fentiek ismeretében minden jóhisz eműséget nélkülöz a tájékoztató Erdély Mán olvasható címe: Az egyház újabb szabotázsakciója a moldvai magyar oktatás ellen. A lelkes tanítónő beszámolójából súlyos mulasztásokat lehet kiolvasni, amelyek az MCSMSZ illetékeseire vet rossz fényt, de nem dicsé rendő a helyi hatalmasságok – egyébként már megszokott – magatartása sem, amelynek csak egyik tagja a helyi plébános. Talán egy kanál méz és egy csipetnyi ész eredményre vinne. DarvasKozma József csíkszeredai esperesplébános v issza A közigazgatási bírósághoz fordult az RMDSZ a visszavett állami pénzek miatt Erdélyma [ 2009. január 26., 20:26 ] Egy kormányrendelet szerint a tavaly el nem költött támogatásokat az önkormány- zatoknak vissza kell fizetniük. Az RMDSZ a köziga zgatási bírósághoz fordult; akadt olyan önkormányzat is, amelyik nemet mondott a rendeletre. A Bihar megyei Örvénden is vissza kellett volna adni a már kiutalt, de még el nem költött pénzt- (közel) 300 ezer eurót, a kormány döntése szerint. A polgármeste r azonban úgy döntött, nem adják vissza.
