Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.26 . 36 Stream, Északi Áramlat kapacitása évi kétszer 27 milliárd köbméter lesz, a tervezés alatt lévő South Stream, Déli Áramlat kapacitását pedig évi 3036 milliárd köbméterre tervezik. Az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat építésében már megegyeztek felek, továbbra is nyitott azonban a vezeték nyomvonalának iránya: a gázvezeték utolsó szakasza Magyarországról Olaszország felé – az eredeti terveknek megfelelően – Ausztrián keresztül is haladhat, de a szlovéniai irány is lehetséges. Igaz, orosz források szerint Ausztria ki is maradhat a Déli Áramlat gázvezeték nyomvonalából, és a vezeték Szerbiából Szlovénia felé mehet esetleg tovább ÉszakOlaszországba. Korábbi h írek szerint viszont a vezeték szárazföldi útvonalterve készen áll: a gáz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át jutna ÉszakOlaszországba, illetve egy másik ágon Görögországon keresztül DélOlaszországba - az utóbbi szakaszról április végén s zándékoznak aláírni a megállapodást. A Déli Áramlat gázvezeték – a Gazprom és az olasz Eni közös vállalkozása – a krasznodari területről indul, s a Feketetengeren át jut el Bulgáriába, onnan egyik ága DélOlaszország, másik ága KözépEurópa felé indul, s az utóbbi ág halad át Magyarországon Ausztria felé. A tervek szerint a vezeték évi 3036 milliárd köbméter gázt szállít, s ebből a magyarorosz megállapodás értelmében a magyarországi ágon legalább évi 10 milliárd köbméter halad át. A vezeték építési költs égeit mintegy 10 milliárd dollárra becsülik, a pontos összeget a pontos tervek alapján később nevezik meg. A tervek szerint a vezetéket 2013ban helyezik üzembe. Egy másik gázvezeték, a mintegy 7,4 milliárd euróba kerülő, az Ukrajnát szintén nem érintő És zaki Áramlat vezeték építése 2005 végén kezdődött: a Fehéroroszországot, Lengyelországot és a balti államokat megkerülő földgázvezeték az Északitenger alatt Németországba vezet. Az Északi Áramlatban a Gazprom fele résszel, a német BASF vegyiművek és az E. ON energiavállalat 20,520,5 százalékkal, a holland állami Gasunie 9 százalékkal tulajdonos. Az Északi Áramlat a Baltitenger alatti vezetéken 2010től évi 27,5 milliárd köbméter földgázt továbbít majd Európába, és egy újabb vezeték megépítésével a kapaci tás megduplázódik. A vezetékekben Oroszország, illetve a Gazprom dominanciája egyértelmű, hiszen Európai lehetséges földgázforrásai közül az orosz van a legközelebb, és az ország jelentős tartalékokkal is rendelkezik. Szerző(k): Bálint Eszter vissza Leépít a román vasút Krónika 2009. január 26. A Román Vasúti Társaság (CFR) átszervezéséről és nagyszabású létszámleépítéséről tett bejelentést tegnap Radu Berceanu szállításügyi miniszter. Craiovai látogatása során a tárcaveze tő tarthatatlannak nevezte, hogy a CFR infrastruktúráért felelős részlegének „felduzzasztott” személyi állománya miatt a bevételek több mint 90 százalékát a bérek folyósítása emészti fel, emiatt szinte semmi nem marad fejlesztésre és javításokra. Bercean u szerint átvilágítják a társaság személy- és teherszállítási részlegét, és az átszervezés során elkerülhetetlen lesz az alkalmazottak egy részének az elbocsátása. A közlekedési miniszter egyúttal többek között a bliccelő utasok magas számával magyarázta a CFR bevételkiesését, előrebocsátva, hogy a jövőben még szigorúbban kívánnak fellépni a jegy nélkül utazó, illetve a kalauzt lefizető ügyfelek ellen. Tavaly különben a CFR ellenőrei 378 ezer, menetjegy nélküli utast buktattak le a hazai járatokon, akikre ö sszesen 4,4 millió lejes büntetést szabtak ki, ami húsz százalékkal magasabb a 2007ben kiosztott bírságok összegénél. Ezzel egy időben a CFR tavaly több mint 1500 alkalmazottja – túlnyomó többségben jegyellenőr – ellen hozott különböző büntetőintézkedést. Szerző(k): Rostás Szabolcs vissza Boc a kiskeresetűek és a nyugdíjasok mellett Szabadság 2009. január 26. A Román Fejedelemségek egyesülése kapcsán a hétvégén a kolozsvári Diákművelődési házban szervezett ünnepség során Emil Boc miniszterelnök kijelentette: a kormány legfontosabb feladata a gazdasági növekedés biztosítása, illetve az „idők nehézségei miatt legnehezebb helyzetben levők”, azaz a kiskeresetűek és nyugdíjasok támogatása. – Arról biztosítom Önöket: a kormány s zociális támogatást nyújt az alacsony nyugdíjjal és fizetéssel rendelkezőknek annak érdekében, hogy ne érezzék elhagyatva magukat ezekben a nehéz időkben – jelentette ki Emil Boc.
