Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.23 . 20 De mivel a falvakban általában kevés szolgáltatás működik, a munka nélkül maradtak például fodrászatot nyithatnak. Így működik a nyugateurópai falvak nagy része. Természetesen ez egy hosszas folyamat eredménye lesz. Olyan tíz – húsz év, mivel Romá niában a generációk mentalitása is meg kell változzon. Magyarország a 2004es uniós csatlakozása után törvényileg korlátozta a külföldiek termőföldvásárlási lehetőségeit. Az erdélyi, partiumi, de különösen a bánsági területen kialakult olasz földbirtokok at és földbirtokosokat elnézve, nekünk is ilyen drasztikus lépéseket kellett volna foganatosítanunk? – A két ország közt lényeges különbség van. A magyar mezőgazdaság a csatlakozás előtt is fejlettebb, gépesítettebb volt, szerkezetileg nagyobb területeken gazdálkodott. Ami a magyar korlátozást illeti, inkább a spekulációs felvásárlásnak mond nemet. Az Unióban létezik egy olyan szabály, amely kimondja, aki a föld tulajdonosa, vagy kiadja bérleménybe, az megkapja az uniós támogatást, a hektáronként fizetett összeget. A magyar állam úgy érezte, hogy azok, akik a mezőgazdasággal foglalkoznak, eleget tudnak tenni azoknak a kérelmeknek, amelyek alapján maguk a magyar földtulajdonosok is igénybe vehetik a támogatást. Ilyen szempontból Romániában a domborzati forma miatt egé szen más a helyzet. Kisparcellás egy csomó olyan föld, amelyet kényszeredetten műveltek, ’90ig, de a hozam nem volt jó. Romániának 8 – 9 millió hektár termőföldje van, ebből viszont csak 5 – 6 milliót érdemes művelni. Ebből kifolyólag a két ország csatlakoz ási stratégiája merőben más volt. A román kormány azért ment bele a nem korlátozásba, mert azt szerette volna, hogy ezek a földek ne maradjanak parlagon, s ezt a célt többékevésbé elérte. Az eladási kínálat most is erősebb Romániában, mint a vételi. Úgy t űnik, hogy nincs földhiány. vissza Markó Budapesten védi az eredményeket Nyugati Jelen 2009. január 23., 00.00 Ellenzéki helyzetében az RMDSZ számára kiemelt prioritás, hogy megőrizze, megvédje mindazt, amit az elmúlt év ekben kivívott az erdélyi magyarság számára, és tovább is lépjen a közösségi célkitűzések terén, és e tekintetben számít a magyarországi politikai pártok, a magyar kormány támogatására – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök csütörtökön, Budapesten tar tott sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ elnöke, valamint Kelemen Hunor ügyvezető elnök tájékoztatást nyújtott a romániai parlamenti választások eredményéről, az RMDSZ és az erdélyi magyarság választások utáni helyzetéről. Markó Béla közölte, budapesti látogat ása során több magyarországi politikussal folytatott tárgyalásokat, szerdán pedig fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök is. Mint mondta, a választási szereplést tekintve az RMDSZ sikeres, eredményes évet zárt - hiszen az erdélyi magyarság ismét az egységes politikai érdekképviseletet támogatta és ennek nyomán az RMDSZ megőrizte súlyát a román parlamentben , ám ezt beárnyékolja az, hogy a tizenkét évig tartó közvetlen vagy közvetett kormányzati jelenlét után a Szövetségnek nem sikerült politikai egy üttműködést kialakítania és ellenzékbe került. Ez az új helyzet aggodalommal tölti el a szervezet tagjait, de az erdélyi magyarokat is, hiszen a felvidéki példa azt mutatja, a magyar érdekvédelmi szervezet kiszorulásáva l nőtt a magyarellenes intézkedések száma. Bár egyesek szerint nincs analógia a szlovákiai és romániai politikai helyzet között – hiszen Romániában nincs nyíltan nacionalista párt a kormányban – viszont ez azt sem jelenti, hogy nem állhatnak elő hasonló he lyzetek – mutatott rá Markó Béla, aki szerint máris vannak erre utaló jelek: ilyen például a Maros megyei magyar oktatás beiskolázási számainak, a magyar osztályok számának csökkentésére irányuló kezdeményezés. Az RMDSZ ellenzéki helyzetében minden lehetsé ges eszközével azon lesz, hogy kivédje a magyarellenes törekvéseket – szögezte le, hangsúlyozva: a Szövetség alapvető célja az is, hogy megőrizze a több százra tehető magyar szakember jelenlétét az állami intézményekben, akiket a politikai váltógazdálkodás fenyeget. Az RMDSZ nem politikai, hanem etnikai kérdésként kezeli a magyar szakemberek jelenlétét, az etnikumközi viszonyok érdekében szükség van a magyar szakemberekre a közhivatalokban – mondta.
