Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.21 . 21 Nem lehetséges a beszélgetés rögzítése „A szolgáltatók technikai berendezései nem is teszik lehetővé a tartalom rögzítését is, csak kimondottan az adatok tárolását” – szögezte le lapunknak Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai miniszter, akinek a mandátuma alatt indult el a törvény kidolgozás a, mely egy éven át képezte közvita tárgyát. A kommunikációs adattárolási törvény kidolgozása nemzetbiztonsági érdekek miatt fontos, és alkalmazása kötelező az EUs államokban, fejtette ki Nagy. „Az EUs direktívát a 2005ös londoni terrorcselekmények ut án fogadták el, azt követően, hogy a brit hatóságok a terroristahálózatok felkutatásakor nem tudták feltárni, kivel tartották a merénylők a kapcsolatot. Azt kell mondanom, hogy teljes mértékben demokratikus, átlátható, ellenőrizhető a törvény, ami semmikép p nem indokolja azt a pánikot, ami a közvéleményben keletkezett ennek kapcsán” – véli Nagy Zsolt. Véleménye szerint nem kell tartani attól, hogy az adatokhoz illetéktelenül hozzájut bárki, hiszen a szolgáltatók működési engedélyüket kockáztatják, ha törv énytelenül kiadják az információkat. „Nem ettől a törvénytől kell félni, ez egy átlátható rendelkezés, az adatvédelmi hivatal ellenőrzi ennek a betartását. Azoktól a törvényektől vagy nem ismert rendelkezésektől kell tartani, amelyek alapján titkosszolgá latok, az ügyészség vagy más hatóságok lehallgatnak, megfigyelnek embereket, anélkül, hogy erről bárki bármit tudna” – tette hozzá Nagy. A bűnvádi eljárást zavarná a lehallgatás megtiltása Az ügyészség munkáját, a bűnvádi eljárás folyamatát zavarnák a t örvény egyes előírásai Laura Codruţa Kövesi legfőbb ügyész szerint. Elsősorban a szervezett bűnözés, valamint a számítógépes bűncselekmények kivizsgálását akadályozná, állítja a főügyész, hiszen törvény értelmében a rögzített adatokhoz az ügyészség csak ak kor juthat hozzá, ha információik alapján megalapozott a bűncselekmény gyanúja. „A mi szempontunkból az intézkedés szigorúbb, mint a büntető perrendtartási törvénykönyv előírása, hiszen aszerint megengedett a telefonbeszélgetések lehallgatása a bűnvádi e ljárás megkezdése előtt” – magyarázta Laura Codruţa Kövesi. Hozzátette, összesítették az ügyészségek visszajelzéseit, és javaslataikat ma továbbítják az Igazságügyi Minisztériumhoz. vissza A székelyek története ÚMSZ Sebes tyén Mihály | 20090121 00:27:37nyomtat | elküld Hírlik, hogy a székelyföldi iskolák számára be kellene venni a székelység története (kötelező?) tantárgyat. A cél, hogy a tanuló ezáltal jobban kötödjön a szülőföldhöz, boldogulását, ha majd felnő, mindenár on ott keresse. Hírlik, hogy a székelyföldi iskolák számára be kellene venni a székelység története (kötelező?) tantárgyat. A cél, hogy a tanuló ezáltal jobban kötödjön a szülőföldhöz, boldogulását, ha majd felnő, mindenáron ott keresse. Függetlenül a g azdasági helyzet alakulásától, egyéni sorscsapásoktól és kedvezményektől, függetlenül attól, hogy hol kap képzettségének megfelelő munkát. (Nem valószínű – mondatja velem a kisdevla – , hogy atomtudósként szénbányász gyanánt szülőföldjén fog dolgozni a gye rgyócsomafalvi ember.) Hosszabb életem során számtalan extratantárgy bevezetésének ötletéről hallottam, a filmtörténettől az esztétikai széptevésig, a lélek/testbúvárlástól az étkezési és lakáskultúráig. (Ismerve a honi tanmeneti szerkezeteket, ezek mind enképpen az alapképzés és az általános tudásminimum rovására történnének. Azon felül növelnék a túlterheltséget.) De tekintsünk el a fenti zárójeltől, és fontoljunk bele a velejébe: hasonló tantárgyat kellene oktatni a magyar gyerekeknek a Székelyföldön k ívül is, például Kolozs megyei magyarságtörténet, szilágyi magyarok múltja, Bihari történelem magyarok számára, Temesköz régmúltja avagy a valamikori magyarokról stb. fantáziacímeken. Miért csak a székely srácok kerüljenek privilegizált/túlterhelt helyzet be?
