Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.21 . 10 A konzervatívok által vezetett kormány rendkívüli prioritásként kezeli a Csehországban felállítandó amerikai rakétaelhárító radarállomás. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök pártjának tagjai azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a Lisszabon i Szerződés ratifikációját a radarállomás elfogadásától tennék függővé (EurActiv.hu 2008.12.18.). A Lisszaboni Szerződés ratifikációját a csehek azért halasztották el, mert a döntés előtt tudni szeretnék, milyen állásponton van az Obama által vezetett Amer ika a radarállomás felől. Ez az egyik oka, amiért az ellenzéki Szociáldemokraták vezetője, Jiri Paroubek azt reméli, hogy az amerikai biztonság- és védelempolitikai felfogás jelentősen megváltozik a jövőben. A Hospodarke noviny cseh napilap hétfőn (januá r 19.) Michele Flournoyt, a jövendőbeli amerikai helyettes védelmi minisztert idézte, aki a Kongresszusban arról beszélt, hogy a rakétaelhárító terveket „egy nagyobb európai biztonsági kontextusban” újraértékelhetik, amelybe az Oroszországgal való amerikai kapcsolatokat is bevonnák. Feleslegessé teszie ez a radarállomást? A cseh külügyminisztérium cáfolja, hogy egy ilyen döntés a projekt végét jelentené, írja a cseh napilap. „Nem lesz olcsóbb a kenyér” Obama beavatása után Nicolas Sarkozy, francia el nök, aki elsőként fogadhatta 2008 júliusában európai földön Obamát, aki akkor még jelöltként küzdött a Fehér Házért, „barátjának” („mon copain”) nevezte a megválasztott elnököt. Sarkozy mostanra veszített a lelkesedéséből. A Le Parisien francia napilap a z elnököt idézi: „Obama azért van itt, hogy az Egyesült Államok érdekeit védje, és nem azért, hogy nekünk ajándékokat osztogasson”. KeletEurópa népi bölcsességei is hasonló irányba mutatnak. A szlovák politikai élet nem mutatott túl nagy érdeklődést az amerikai elnökválasztások iránt. Az ország miniszterelnöke, Robert Fico, miután több hasonló jellegű újságírói kérdés is elhangzott, leszögezte: „Nem lesz olcsóbb a kenyér [Obama beiktatása után].” Ezt követően pedig nem kívánt további, az amerikai elnökvá lasztással kapcsolatos kérdésre reagálni. Stanley Crossick, az European Policy Centre politikai elemzője a Blogactivon a következőket írja: „valószínűleg jóval kevesebb változás lesz tapasztalható az amerikai külpolitika céljaiban, mint annak stílusában” . Az Egyesült Államok nehéz gazdasági helyzetét tekintve, Crossick úgy véli, hogy az új elnök első számú prioritásai belpolitikai ügyeket fognak érinteni. „El fog tartani egy darabig, amíg a koherens külpolitikai stratégia kialakul,” írja a szakértő. Ves zélyben vane az EU klímapolitikában elért vezető helye? Több elemző is azt jósolja, hogy Obama túlszárnyalja majd Európát a környezetvédelem frontján, és ambiciózus klímapolitikai napirendet fog javasolni (EurActiv.hu 2009.01.19.). Willy de Backer, a 3EIntelligence nevű klíma- és energiapolitikai portál életre hívója és független újságírószakértő a Blogactivon arról ír, hogy Európa elveszítheti „klímapolitikai vezető szerepét”. Sőt, Backer szerint az sem lehetetlen, hogy a Bizottság energia- és klímac somagja ellen „ellenforradalom” tör ki az öreg kontinensen, melyet az új tagállamok fognak vezetni. Backer szerint ezek az országok – tehát Magyarország is - nem mentek keresztül a „zöld forradalmon”, ezért nem vert gyökeret a társadalmaikban az erős körny ezetvédelmi mozgalom. Törökország szinte ellenséges Ha van olyan hely, ahol Obama megválasztása egyáltalán nem váltott ki lelkesedést, akkor az Törökország. Ennek legfőbb oka, hogy Obama Ciprus „megszállójaként” utalt Törökországra, és nem rejtette vék a alá a véleményét az örmény népirtás kapcsán sem, melyet Ankara csak „az 1915ös eseményeknek” nevez. Ellentétben KeletEurópával, Törökországban éppen ébredőben van az Amerikaellenesség, mely George W. Bush dupla mandátuma alatt érte el csúcspontját a világban.
