Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01 . 03 . 6 Az euró bevezetése a szokásos óévet búcsúztató, újévet köszöntő köztéri rendezvényeket is nagymértékben meghatározta. A parádés tűzijátékokkal kiegészített köztéri zenésszórakoztató rendezvényeken tízezrek vettek részt. A díszkivilágítá s és a színpadok meghatározó színei döntő mértékben az uniós színek voltak, a kék és az arany. Pozsony központjában röviddel éjfél előtt négy hatalmas léggömböt engedtek fel - kettőn az euró, kettőn pedig a szlovák korona jelképe volt. A mai Szlovákia - az egykori FelsőMagyarország - területén különböző rendszerekben több mint 100 évig korona volt a fizetőeszköz neve. A legutóbbit, a szlovák koronát 1993ban, Szlovákia önálló országgá válása után vezették be, 15 éven át volt érvényes fizetőeszköz. vissza GAŠPAROVIČ: IDÉN LEGYEN A SZOLIDARITÁS ÉVE Bumm.sk • 2009. 01. 01. Ivan Gašparovič újévi köszöntöjében elmondta, hogy eredményesnek tartja a tavalyi évet. Az államfő szerint Szlovákia kinyílt a világnak, elhatározta magát a változások mellett, de az ebből fakadó káros következményeken is sikerült korrigálnia. Gašparovič nagy eredménynek tartja az ország belépését az eurozónába, véleménye szerint az ország az állampolgárainak szorgos munkájának köszönhetően csatlakozhatott a legfejlettebb államok táborához. Az elnök dícsérte Szlovákia "elvhű és megfontolt" nemzetközi politikáját is, büszke arra, hogy az ország egyetlen erősebb államhoz sem alkalmazkodik. Az államfő beszédében érintette a gazdasági válságot is, figyelmeztet ett rá, hogy a piacgazdaságban bízhatunk, de az államnak nem szabad a magánkézben levő ügynökségekre hallgatnia. Az elnök szerint a jövőben az államnak jobban bele kell avatkozia ezekbe a folyamatokba és kevesebb kompromisszumkészséget kell tanúsítania. G ašparovič egyben felhívta a figyelmet a szolidaritás fontosságára is. vissza A válság a kormányfő és az államfő újévi üzenetében Bár már a megszólításban és a hangütésben is jellegzetes különbségek tűnnek szembe, a miniszt erelnök és a köztársasági elnök újévi üzenetében ezúttal a közös kérdés a leginkább figyelemre méltó: ki és mit tegyen a válság enyhítése érdekében. Népszabadság| 2009. január 2.| Tisztelt Honfitársaim! Magyarok a Kárpátmedencében és az egész világon! - szólította meg a közszolgálati televízióban az itthoni és a határon túli magyarokat az államfő, aki leszögezte: sajnálja, de nem mondhat hagyományos újévi köszöntőt. Bizonytalan és válságos év előtt állunk. Nemcsak az a kérdés, hogy vészeljük át, hanem az is, hogy mi lesz utána, milyen állapotban fogunk megérkezni a válság utáni napokba - folytatta beszédét Sólyom László. - Mindenkihez, a jóakaratú emberekhez szeretnék szólni ma. Természetes, hogy mindnyájan azt kívánjuk, minél kevesebben és minél kevés bé szenvednénk meg a válságot. De hát ez nem kívánság dolga. Egyáltalán felfogjuke a helyzetet, és azt, milyen sok múlik rajtunk? Ezután hangsúlyozta: kár lenne, ha csak azzal törődnénk, ami közvetlenül minket érint. Amíg nem az én munkahelyem szűnik meg , nem az én vállalkozásom omlik össze, nem az én családom nélkülöz, addig a válság a mások dolga? A bankok baja, ha nincs pénzük? A televízió és a hírek hozzászoktattak ahhoz, hogy százával hevernek a halottak, iparágak vagy országok gazdasága omlik össze. Ennek ellenére mindnyájunkat érintő, fontos
